Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

50 csigák fordulnak elő, tegyék azt félre. Naplója július 28-ról mindezt felemlíti néhány szóval, amiből az következik, hogy a delitzi gyűjteményt Sternberg számára még a kammerbühli előtt lezárták. A fossilis fogról is említést tesz, egyben a környéket is jellemzi. A mészkőszakadék elhanyagolt volt, úgyhogy a környező szántóföldekkel — kijelentése szerint — könnyen egybe lehetett venni.

1 A teljes egeri gyűjteményen a következő felírást találjuk: Jegyzék. Az egeri járás különböző helyein föltalált és összefüggésükben megfigyelt kőzet- és ásványfajták, amelyekből egy gyűjteményt a teplai prépostság múzeuma számára csomagoltak és küldöttek el. Közelebbi vizsgálódás minden kutató rendelkezésére áll. Aki áttekintést akar szerezni, a legközelebbi természettudományi füzetekben megtalálja. Eger, 1822 augusztus 22. Goethe F. J. III. A wolfsbergi gyűjtemény. A Tschernoschin melletti Wolfsbergen Goethe sohasem volt. Ezt az alábbiak bizonyítják: 1.) 1823 június 9-én írja Leonhardhoz : „Végül megjegyzem, hogy a dolerit megtekintése annál is fontosabb, mert közeli csehországi utamon a pilseni járásban Tschernoschin melletti Wolfsbergre nem személyesen megyek el, hanem csak megbizottaim." 2.) Augusztus 11-én Zaupernek írja: „Bár inasom volt a Wolfsbergen s valamit hozott is, mégis kérem, ha időközben valami történik avagy kezébe jut, tegye el jövőre, amikor a kedvező sors majd összehoz bennünket." 3.) Augusztus 13-án pedig Grünernek: „Stadelmann ismét kirándult a Wolfsbergre, én azonban nem kockáztathatom meg; ő azonban annyira jártas és az első úton is olyan eredményt ért el, hogy bizonyára kielégít bennünket." 4.) Sternberghez 1823 szeptember 10-én: „A pyrotipikus Kammerbergen kivül még két hasonló alakulatot említek föl Csehországban. Az első Czerlochin melletti Wolfsberg, amelynek szerkezetét küldötteim figyeltették meg." 5.) Önmaga pedig ezeket mondja : „Der Wolfsberg" című értekezésében : „Már régóta felhívták figyelmemet különös képződmények, de csak ebben az évben (1823) jutott el munkatársam erre a fontos pontra, ahová magam nem mehettem el." Miért érdekelte Goethét ez a hegy annyira? Valószínűleg az augitkristályok miatt, amelyeket Grüner révén a volt egeri hóhértól, Huss Ká1 1. Totzauer Róbert cikkét Entstehungsgeschichte der Stift Tepler geologischen Goethe-Sammlung, Brandl Benedek Beitráge zur Geschichte des Stiftes TepI, c. művének II. kötetében. Marienbad, 1932.