Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

11. Dallamformák. A R. M. K. T. -nak II—VII. kötetében található XVI. sz.-i versekre dallamok főleg két, a század közepén megjelent nyomtatványban maradtak ránk. Az egyik a töredékes Hofgreff-féle gyűjtemény,

1) melynek teljes példánya még mindig nem került elő, a másik Tinódinak 1554-ben Kolozsvárott ugyancsak Hofgreffnél megjelent Croníca-ja. Az előbbi 19, ±11. 17 dallamot őrizett meg számunkra, mert két dallam kétszer fordul elő más szöveggel. (Kúkonyi Péter Asverusa és Sztúrai Mihálynak Az igaz keresztyéneknek kevés számoknál c. verse, továbbá Tarjay Mihálynak Holofernes és Juditja és névtelenül Az istenfélő Eleazár.) Műfajra nézve e dallamok históriás énekek (tehát hibliai, antik mitológiai vagy történelmi, középkori novelliáztikus tárgyú, egykorú vagy korábbi történelmi eseményeket feldolgozó, didaktikus, polemikus, szatirikus irányú szövegekre énekelt dallamok) Időrendben az első közöttük Farkas András éneke: Miképen az Úr Isten Izraelnek népét Egyptomból és hasonlóképen a magyarokat Szithiából kihozta. (1538.)Két példányban maradt ránk: itt és a M. Tud. Akad. tulajdonában levő Cornides*gyüjteményben.

2) Mátray Gábor Farkas Andrásban a legrégibb magyar költőt és dalnokzenészt üdvözli, kinek műve nyomtatásban is megjelent

3) A históriás ének műfajban ez az első nyomtatott munka. Időrendben következik Batízi András históriája Az drága és istenfélő vitéz Gedeonról. (1540.) 1541-ből: U. az: Az istenfélő Susanna asszonnak históriája. 1542-ből: Csükei István: Az Illyés prophetáról és Ackab királyról való história. 1544-ből: Kákonyi Péter : Az Asverus királyról és az istenfélő Hesther királyné asszonyról való história. 1546-ból: Székel Balázs: Az szent Tóbiásnak egész históriája, Batízi A.: Izsák pátriárkának szent házasságáról való szép história. 1547-ből: Szkárosi H. András: De maledictionibus. 1549-ből 3 db.: Dési András: Az Levitáról história, Bajnai Gáspár: Dávid királyról és Bethezabea Uriasnak feleségéről és Sztárai Mihály: Az igaz keresztyéneknek kevés számokról. 1550: Dési A.: Az iffiu Tóbiásnak házasságáról. 1552: Tarjai Mihály: Az Holofernes és Judit asszony históriája. Kákonyi Péter énekének, Az erős vitéz Sámsonról, nem tudjuk az évszámát. A következőknél szerző is, évszám is ismeretlen: Penitenciára intő história, Jeremiás propheta siralmas panaszolkodásainak ötödik része, Az három istenfélő férfiaknál és Az babiloniabeli Beel és Sárkány istenekről. Ezeket a dallamokat kiadta Mátray Gábor: Történeti bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. (A M. Tud. Akad. megbízásából. 1859.) Ugyanitt közölte Mátray az említett Cornides-féle variációt is, továbbá Szebeni Armbrust Kristófnak 1550-ben Augsburgban szerzett történelmi gúnydalát és Tinódi Cronicájának a dallamait. Az szent Tóbiás') Mátray Gábor munkájában (Történelmi, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. 1853. 2. 1.) 1560—1600 közé teszi megjelenési idejét. Szabolcsi Bence (Zenei Szemle 1929 1. 48. 1.) 1552—53 tájára. ') A két dallam között több helyen eltérés tapasztalható. H. Tenor-kulcsot ír elő, C. altot. Amannál végjg fehér hangjegyek vannak, ennél az első 16 fekete (aminek azonban semmi különös jelentősége sincs, tehát nem colorral van dolgunk, ami ritmikai szempontból mér eltérést jelentene.) Az első dallamsorok első fele pontosan megegyezik, ettől fogva azonban már apróbb eltérések tápasztalhatók. Hofgreff szövege ritmikailag is pontosabbnak látszik, azért tárgyalás közben erre fogok_hivatkozni. 8) I. m. 3. 1.