Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

44 Az ide tartozó versek: 1) Nagybánkai Mátyás: História az vitéz Hunyadi Jánosról. (IV. 27. 1560.) 2) Meliusz Péter: Igaz szent írásból kiszedett ének. (VII. 134. 1570.) Nótajelzése az előbbire utal. 3) Sztárai Mihály: XXIII. psalmus. (V. 80.) Ennek a nótajelzése is Nagybánkait idézi. 4) Sztárai Mihály: XXXII. psalmus. (V. 86.) Ez is az l)-re utal nótajelzésében. X. Lejtésváltó 10-es előképre utaló versek. A R. M. K. T -nak II—VII. kötetében van két vers, melyek közül az egyik lejtésváltó 10-es ritmusformát mutató dallamra készült, a másik pedig egy ilyen versformában írt latin himnuszt, a „Félix namque decoris"-t, jelöli meg nótának. Az előbbi Tinódinak Hadnagyoknak tanúság c. verse. A dallam 4 soros, minegyik sor 10 hangból áll. A 4. hang után, amint a II. fejezetben láttuk, cezúra van, mely után az első sorban mutatkozó trochaikus lejtés átváltódik jambusira. Ugyanezt a formát mutatják a latin lejtésváltó 10-esekben írt versek is. „A sorok első négy szótagja trochaikus, folytatólagos hat szótagja jambikus lejtésű ; a két rész között sormetszet. Olykor a metszet előtti rész is jambikus lejtésű, s a cezúra is elmosódik."

1) A két legfontosabb követelmény tehát a 10-es szótagszám és a jambikus lejtés (mely a cezúra előtti részre is kiterjedhet.); a másik két, már kevésbbé fontos követelmény a lejtésváltás és a cezúrának a 4. szótag után való elhelyezése. Pl. Salve mater | misericordiae, Mater spei I et mater gloriae, Mater dei I et mater gratiae, Mater, inquam, | tatius gloriae. Vizsgáljuk meg, mily mértékben valósulnak meg e forma követelményei két versünkben. 1) Tinódi 84 soros versét analizálva a következőket tapasztaljuk. A forma első követelményének, a szótagszám pontos megtartásának, eleget tesz a vers, mert csak 2 sorában van a 10 helyett 11 szótag. Eleget tesz a második követelménynek is, mert egy sora sincs, melyben a cezúra hiányoznék vagy pedig nem a 4. szótag után volna, sőt még a 2 1 l-es sor is megfelel ennek a követelménynek. Nincs azonban a versben sem trochaikus, sem jambikus lejtés, sem pedig lejtésváltás. Van ugyan 39 sora, mely a jambusi lejtés illúziójának a keltetésére alkalmas 33 beosztású, van azonban e mellett 28 214, 7 412 és 5 tagolatlan, melyek azt a hatást, melyet a 33 tagolású sorrészek kelthetnének, lerontják. A 4l2 és 2J4 tagozódás viszont a trochaikus lejtes illúzióját kelthetné, ezt meg a 3 3 beosztású sorrészek rontják le. — Már most felvetődik a kérdés, a versnek ilyetén való tagozódásához mit szól a dallam ? Mit követel a szövegtől ? A szöveg eleget tesz-e neki ? A dallam a lejtés hatását a hosszú és rövid hangok megfelelő elhelyezésével, a lejtésváltásét a dallamsornak cezúra által 4-es és 6-os részekre való tagolásával éri el. A dallamsor tagozódása azonban a mai hangjelölés szerint a következő : \J1J JJJHJ.H J, Tehát a nyomaték az ütemek elejére esvén, a jambikus lejtést éreztető ') Horváth János : A középkori magyar vers ritmusa. 6(j. 1,