Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930
34 50) Pap Benedek: Segítségül hívása Istennek. (IV. 243.) Nótajelzése, „Bátran érted uram", Battyáni Orbánnak fenti versére utal. 27 soros, a a a rímelésű. A szótagszám meglehetősen ingadozó. 12-es sora 3, 10-es szintén, 14-es egy van. Az első cezúra végig tiszta, a második is csak 9 sorban van eltakarva. 51) Két sor alkot strófát Mélius Péter 82 soros, a a rímelésű versében, a De navitate Christi c.-ben. (VII. 107.) A szótagszám végig pontos. Az első metszet 43, a második 38, mind a kettő 15 sorban van eltakarva. Hibátlan sora 66 van. Az első, ami XVI. sz.-i 4|4|3 tagozódású 1 l-eseink analizálása közben szembeötlik, a forma meg nem állapodott, ki nem kristályosodott mivolta. Szimn. 12-eseinknéI is tapasztolható volt ez az ingadozás, azonban csupán a dimétereken belül. A középcezurát és többé-kevésbbé a szótagszámot is megállapodottnak találtuk. Itt ezt legfeljebb a szótagszámról mondhatjuk el, de ezt is csak olyan mértékben, mint amott; a soroknak 4|4|3-ra való osztása már ingadozó. Hogy azonban ez a ritmus lüktet bennök, kétségtelen. Felismerte ezt már Arany János és felismerte Szilády Áron is, egyszerűen azért, mert más tervszerint ritmizálni, más formába beletörni őket legtöbb esetben lehetetlen. A cezúrák gyakori elhibázására azonban ők sem találtak magyarázatot, olyannyira, hogy Arany Tinódi 1 l-esei részére csak annyit enged meg, hogy „ilyen akarna lenni... némely verse, de ő a rhythmust, cezúrát ritka helyen érzi ;" 2) Pedig Arany már közel járt a magyarázathoz, mikor felismerte bennök a népdal 1 l-eseinek ritmusát. A kiindulópontot ugyanis a magyarázatra éppen a népdal adja meg. Míg ugyanis itt a 12-eseknél a középcezura megtartása éppen olyan fontos követelmény, mint amilyen fontos követelménynek XVI. sz.-i középcezurás 12-eseiknél megismertük, addig a dallamformára énekelt népi 1 l-esek 4|4|3 tagozódása már nem annyira határozott (bár jóval megállapodottabb, mint XVI. sz.-i verseinknél). Mi ennek az oka ? Az, hogy a dallam a népdalnál és XVI. sz.-i énekeinknél is cezurátlan. A dallamritmikum egyetlen immanens jegye a sorvégi meglassulás, azonban ez sem jelent cezúrát a 8. hang után, legalább is nem olyan mértékben, mint a 12-eseknél a 6. után. A dallam első 8 hangja ') Itt is lehet 55 sort 6[5-ös beosztés szerint ritmizálni. A fennmaradó 27 sor közül 12 pedig egy másik lehetséges tagozódást, 5 6-ot mutat. Pontos felvilágosítást a dallam adhatna. (Az énekeskönyvekben két nótajelzéssel szerepel: Huszár Gálnál „Az Vitám que faciunt notaiara", a Gönczi-féle ék. kiadásaiban pedig egy étel után való dicséret első sora, az „Adjunk hálát az Úrnak, mert érdemli", került a nótajelzésbe.) Annyit azonban már itt előrebocsáthatunk, hogy a később tárgyalandó 5 6 és 6j5 beosztású 1 l-eseknél cezurátlan sort alig találunk. Tehát ha ezt a verset is cezurás dallamra énekelték (pl. 6. hang után metsző 1 l-esre), a többi ilyen dallamra énekelt versekkel összehasonlítva megmagyarázhatatlan volna a 27 cezurátlan, vagy más helyen elhelyezett cezurájú sor. Fel kell tehát itt is tételeznünk a II. fejezetben ismertetett 11-es a) dallamformát és a határozatlan tagozódás okét a dallamnak immanens ritmikát nem mutató voltában keresnünk. ') A magyar nemzeti versidomról. Összes munkái 1884. V. 299. 1. Nálad nélkül | Uram mi sem- | mik vagyunk, Fiad nélkül | kárhozat a | mi dolgunk, Lelked nélkül | tévelygés az | mi utunk. Végezése | lőn ez az nagy | Istennek, Hogy az fiú | lenne váltság | híveknek. ')
