Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

17 Anyagunkban csak más sorokkal kombinálva fordul elő, a népdalban azonban tisztán is megvan

1) Emlékeztet a cezurátlan 11-es és 12-es sorfajoka, a hangjelölés itt is a megértető, racitáló előadási módot dokumentálja. e) Tisztán ugyancsak nem fordul elő egy másik középcezurs 10-es sorfaj: UUoii >m istenfélő fi OO f=i Pl. Névtelen, Az három istenfélő férfiakról 4. sora: A sor első fele tehát megegyezik az a) sorfajéval, a második felében azonban a 8. és 9. hang nem minima, hanem semibrevis. VI. A német humanisztikus metrikus dalirodalom hatására vezethető vissza egyetlen hatodfeles trochaeusokban írt dallamunk is. Szkhémája: oioloioioioieo Pl. Tinódi, Sokféle részögösről 1. sora: 1 0 l 0 VII. Külön nem fordul elő anyagunkban, csak más sorokkal kapcsolatosan a 7-es sorfaj: im. Jtolsó fi' j, ff^ 0 o oot=i Pl. Az istenfélő Eleazár utolsó sora: A népdalban tisztán is gyakori

2), de keverten is előfordul.

3) VIII. Hasonlóképen csak más sorokkal együtt alkot strófát az adonicus 5-ös: XI nak o6<>otj Pl. Tinódi, Dávid királának a 4. sora: s 3SI A variációkkal együtt tehát 18 sorfajt tudunk dallamanyagunkból összeállítani. Természetesen a kép nem teljes, a versformákat tárgyaló ') V. ö. Bartók i. m. A) V. 71. a) példa, Bartók—Kodály i. m. 115. sz. 2) Bartók i. m. A) III. 44., 51., 53. stb. példák B. egyébként a leggyakoribb 11-es soríajt ebből a 7-esből származtatja. (XXIX. 1.) ') Bartók—Kodály i. m. 15., 22., 27. 1. 4