Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1929

30 Érdekes jelenség Qoldmark életében a kor nagy zenészeivel való találkozásai és azokkal való barátsága. Bécs zenei életébe annyira belekapcsolódik, hogy müvein az egyes évtizedek izlésirányait fel lehet ismerni. Qoldmark a jó barátok és művészek mozaikképében feltűnő színfoltot biztosított magának. Egyéniségének, művészi pályájának és emberi mivoltának megértéséhez a baráti kör, az élő mozaikkép ismerete feltétlenül szükséges. Lépjünk be tehát a képtárlat termébe és nézegessük a mult század közepe óta szereplő portrékat, amelyek Qoldmarkkal összeköttetésbe voltak. Qoldmark ép azért tért vissza Pestről 1860-ban Bécsbe, hogy barátokra tegyen szert, kiknek művészi légkörében magába szívhatja azt, amit az autodidakta zenész eddig nem tudott elérni. Elsőnek Rubinstein Antallal ismerkedett meg, aki Liszt Ferenc után talán a legnagyobb zongoraművész volt. Rubinstein meghívta neuwaldeggi villájába Goldmarkot, aki egyik trióját elvitte hozzá. Eljátszották. Az első három rész osztatlan teiszéssel találkozott. Különösen az adagio. Az utolsó résznél Rubinstein mindinkább nyugtalankodni kezdett s már a végét alig tudta bevárni. Ez persze Qoldmarkra és a társaságra kínos hatással volt. A tétel befejezése után Rubinstein felugrott helyéről és egyre ezeket ismételte : „Nem, kedves Goldmarkom, ez nem zene. önnek más utolsó tételt kell írnia." Végső ítélete ígv szólt: „Játsza szorgalmasan Mozartot." Qoldmark ezt nem vette zokon, mert amint Rubinstein lecsillapodott, a legkedvesebb hangon mondta el nézetét. Wágner Richárd túlságos modern volt Rubinsteinnak. Valahányszor csak kottáját látta, boszüs lett. Qoldmark csitította és menteni iparkodott Wagnert, mire Rubinstein így kiáltott fel: „Ugyan mit, maga is azok közé tartozik; tudom, hogy maga mint komponista, sokkal híresebb, mint én, de ameddig maga egy müvet ír, addig én százat csinálok." Mindenki nevetett ezen a naiv vallomáson. Qoldmark ellenben megölelte és így szólt: „Rubinstein maga nagy gyerek." Qoldmark 1860-ban hangversenyt rendezett Bécsben, hogy müveit megismerjék. Az est sikere három új barátot szerzett neki. Az első Cornelius Péter, a másik Taussig Károly és a harmadik Laurencin gróf, a Neu Zeitschrift für Musik zenész kritikusa. Cornélius akkor épen a Cid operát írta és Qoldmarkban az éj idők tanítványára ismert, miért is nemsokára meleg barátság fejlődött ki közöttük. A hangverseny után Cornelius elkérte Goldmark vonósnégyesét (op. 8.) áttekintés végett. Négy hétre rá Goldmark Goldmark találkozásait korának nagy zenészeivel életiratai alapján közlöm nagyrészt. 2) Neuwaldegg nyaralóhely Bécs tőszomszédságában.