Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1929

22 tekintette. Ausztriához azért vonzódott, mert annak köszönhette tudását, hírnevét, műveltségét. Magyarországot pedig szerette, mivel itt született és ehhez az országhoz kötötték gyermekévei. Emlékiratában a következőképen emlékezik meg erről: „A magyar újságok kétségbe vonják magvarságomat, sőt magvar érzésemet is, mert nem tudok magyarul s mert hosszú idő óta külföldön élek. 67 éve lakom Bécsben, német tudományon és művészeten nevelkedtem s ebben az értelemben a németekhez tartozónak vallom magam. Sőt szeretem is második hazámat, mert sokat köszönhetek neki különösen azért, mert azzá tett, aki vagyok. De mindez nem olthatta ki belőlem az erős, mélyről fakadó, hazafias érzéseket. Kjszáradtnak, megcsontosodottnak kell lennie annak a szívnek, amely nem érzi, hogy drága a rög, hol bölcsője ringott és nem emlékezteti, hogy ide fűzi boldog gyermekkorának ezer édes emléke. Ebben az értelemben én szülőhazámhoz mindig hü maradtam." 48-ban a magyar népfelkelők táborában látjuk. Qyőrben majdnem agyonlövik magyar volta miatt. Magyar állampolgárságához mindig ragaszkodott. Ezt szemére is vetették. Érdemjelet is csak ezért kapott oly későn. Leányának törvényesítése nehezen ment, bár ezt az osztrák állampolgárság felvételének reményében simán elintézték volna. De Goldmark erről hallani sem akart. Inkább kihallgatásra ment I. Ferenc Józsefhez, aki szívesen fogadta. Szilágyi Dezső magyar igazságügyminiszter, aki ügyét pártolólag terjesztette elő, ez alkalommal így szólította meg: ,.Végtelenül szerencsésnek érzem magamat, hogy olyan embert üdvözölhetek, aki a magyar nevet az egész müveit világon tisztelethez és tekintélyhez juttatta." 2) Magyarságához való ragaszkodása annál jobban elmélyül, minél jobban öregszik. Hetvenéves korában már keresi a szálakat, amelyekkel szorosabbra fűzhetné a kapcsot szülőhazájához. Ez a közlekedés 1902. óta feltűnő, ugyanis akkor adták elő a berlichingeni Götz operáját Budapesten először. Egy évvel később megjelenik Zrínyi című magyar tárgjú opusza. 1912-ben „Ifjúságom napjaiból" c. nyitányt komponálja, amelynek zenei gondolataiban a magyar muzsika motívumai domborodnak ki. Fájlalja, hogy nem tud magyarul, csupán olvas, talán egy keveset ért is, jóllehet kis fiú korában tökéletesen beszélte a nyelvet. ,,Fülem magyar maradt, jártas vagyok a magyar nyelv hangtanában s amit ésszel felfogni nem tudok, azt megsúgja a szívem." Még arra is hajlandónak mutatkozott, hogy hosszabb időre Pestre jöjjön a magyar nyelv tökéletes elsajátítása végett. Ezt bizonyítja 1909-ben a Lampel céghez írt levele, amelyben magyar nyelvtant kér. A berlichingeni Götz óriási sikere után egyik kiváló magyar publicista a követ*) Kari Goldmark : Erinnerungen aus meinem Leben. G. 84. 2) N. Fr. Presse 1901. VIII. 10. Desider Szilágyi von Sigmund Sinaer.