Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
6 A XIX. század anyag elmélete. A mult század elején fedezték fel a kémiai összetétel két alaptörvényét. Proust (1800.) az állandó súlyviszonyok törvényében kimondja, hogy az elemek nem egyesíthetök egymással bármily arányban vegyületekké, mert a vegyületeket alkotó elemek súlyviszonya mindig állandó. Néhány évfmúlva (1803.) pedig Dalton a többszörös súlyviszonyok törvényét fogalmazza meg. Ennek értelmében ugyanazon elemnek a különböző vegyületekben előforduló mennyiségei úgy viszonylatiak egymáshoz, mint az egyszerű egész számok. A két felismert alaptörvény megmagyarázására állította fel Dalton a XIX. század elején atomelméletét, mely az első természettudományi alapon álló anyagelmélet. Ezen az idővel tovább épülő atomelméleten emelkedett fel az egész mult századbeli klasszikus kémia hatalmas épülete, azért közelebbről is megkell ismerkednünk egyes tételeivel. Dalton elmélete szerint az anyag parányi kis részecskékből, atomokból áll. Az atomot semmiféle ismert hatással, módszerrel kisebb részekre nem bonthatjuk fel. 1) Az anyag kémiai szempontból lehet egyszerű és összetett. Egyszerűek az elemi testek, vagy röviden elemek, melyek semmiféle beavatkozással nem bonthatók különnemű részekre. Az összetett anyagokat ezekkel szemben két vagy több különnemű részre oszthatjuk, mégpedig vagy egyszerű fizikai eljárással (keverék, elegy, oldat), vagy kémiai úton (vegyület). Ugyanazon elem atomjai egymás között nagyságban és súlyban teljesen megegyeznek, a különböző elemek atomjai különböznek egymástól. Az elemek száma 92, az összetett*testek száma végtelen sok lehet a 92 elem kimeríthetetlen kapcsolódásának megfelelően. 2) Az elemi testek és a vegyületek úgy épülnek fel atomokból, hogy az atomok kis anyagrészecskékké, ú. n. molekulákká 3) egyesülnek. Az anyag tehát végeredményben melekulák halmazából áll. Az elemek molekuláit egynemű atomok alkotják a vegyületek molekuláit két vagy több különnemű atom. A legtöbb kémiai elem molekulája két egyforma atomot tartalmaz. Van azonban olyan egyszerű molekula is, melyet valamely elem egyetlenegy atomja alkot. Az ilyen molekula természetesen, mint maga az atom is, oszthatatlan. Ilyen az egyatomos gázok (He, Ar,) molekulája. A legtöbb fémes elem molekulája is csak egy atomból áll. (Pl. Hg, Fe, Cu). Vannak viszont több atomos molekulák is. Az ózon ') A radióaktivilással kapcsolatos atombomlási jelenségek ekkor még ismeretlellenek voltak. 2) Az elemek száma tehát kevesebb száznál, eddig mégis több mint 200,000, más és más tulajdonságú vegyületet ismerünk. Az élő szervezetek testének felépítésében meg még kevesebb elem vesz részt és mégis több százezerre rúg az ismert állat és növényfajok száma. 8) moles == tömeg.
