Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

28 A radióaktiv sugárzás harmadik faja a r-sugár. Ez már nem anyagi részecskékből álló sugár, hanem elektromágneses hullámozgás. A nagy sebességgel haladó /^-sugarak igen gyors elektromágneses hullámokat keltenek, ezek alkotják a r-sugarakat. Ezért a /-sugárzás sohasem jelentkezik külön, hanem mindig csak erős /^•sugárzás kíséretéiben. A radióaktiv sugárzásnak végső eredménye az, hogy a két radióaktiv alapelem, az Ur és Th a radióaktiv termékek sorozatán keresztül ólommá (Pb) alakul át. Ez minden radióaktiv anyag feltételezett bomlási végterméke. Ezt kísérlettel bizonyítani eddig ugyan nem sikerült, de valószínűvé teszi két körülmény. Az egyik az, hogy a radióaktiv anyagok kiszámított bomlási végtermékének atomsúlyához (rádiumé: Ra G 206, — Th-é: Th D 208, Ac-é: Ac D 206) az ólom atomsúlya (207 2) áll legközelebb. A másik pedig, hogy az Ur- és Th-tartalmú ásványokban mindig találnak ólmot. A radióaktiv elemek egyre szaporodó száma sok gondot okozott az anyagszerkezet kutatóinak. Nem tudtak velük mit csinálni, mert a periodusos rendszer keretei között nem fértek el. Az ismert radióaktiv elemek atomsúlya mind 206 és 238 között van, a periodusos rendszer ilyen atomsúlyú elemeket tartalmazó részében pedig mindössze 7 hely állott üresen. Lehetetlennek látszott, hogy a 40 radióaktiv elemet a 7 helyre be lehet osztani. A nehézséget szellemesen oldotta meg Soddy a Rutherford-Bohrféle atomelméletre támaszkodó Ú. n. eltolódási szabályával. Az imént láttuk a radióaktiv jelenségek értelmezésénél, hogy az "-sugárzás utján keletkezett új radióaktiv elem atomsúlya néggyel, rendszáma pedig kettővel kisebb, mint az anyaelemé volt. Az új elem tehát a periodusos rendszerben két hellyel balra kerül, a kisebb rendszámú elemek felé, de egyúttal négy egységgel fölfelé is eltolódik a kisebb atomsúlyú elemek irányába. Viszont /^-sugárzás közben a mag pozitív töltése, tehát az elem rendszáma megnövekedik egy egységgel, az atomsúly azonban nem változik meg. A ^-sugárzás utján keletkezett új elem tehát a periodusos rendszerben egy hellyel jobbra kerül a nagyobb rendszámú elemek közé, bár atomsúlya a régi maradt. Ezen eltolódási szabály értelmében különböző atomsúlyú elemek (pl. a 238 atomsúlyú uránium I. és a 234 atomsúlyú uránium II.) a periodusos rendszer ugyanazon helyére kerülhetnek, ha rendszámuk megegyezik. Viszont, egyező atomsúlyú elemek (UX

t = 234, UX

2 234, U II. = 234) más-más helyre juthatnak a rendszerben, mert rendszámuk különbözik (UXi 90, UX

2 = 91, U II.— 92). A periodusos rendszer ugyanazon helyére kerülő, de különböző atomsúlyú elemeket izotop (= azonos helyű) elemeknek nevez-