Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
19 anyaga pedig egyre fogy. Egyesek csak mások P- és r-sugarakat is bocsátanak ki. A bomlással keletkezett új anyagok rendesen szintén radióaktivok és sugárzás közben tovább bomlanak mindaddig, míg az utoljára keletkezett anyag atomja stabilis állapotba nem jut. Ez az anyag a radioaktív bomlás végterméke. Eddig 40 radióaktiv anyagot ismerünk, melyek folytonos bomlás közben egymásból, végeredményben pedig a két legnagyobb atomsúlyú elemből, az Ur-ból és Tli-ból származnak. Hosszú és fáradságos vizsgálattal, érzékeny mérőeszközökkel pontosan kiderítették egymásból való keletkezésük sorrendjét, bomlásuk gyorsaságát, élettartamukat, stb. 1) A radióaktiv anyagok élettartamában óriási különbségek vannak. Vannak közöttük olyanok, melyek rendkívül gyorsan bomlanak, mások viszont olyan lassan, hogy bomlásukat közvetlenül meg sem figyelhetjük, csak közvetett uton számíthatjuk ki élettartamukat. Pl. az uránium bomlási félideje 45 milliárd év, a tóriumé 16.500 millió év, a rádium pedig 1580 év alatt bomlik felére. Rövid életűek a gáznemű emanációk és az ezek tovább bomlásából keletkezett radióaktiv lerakódások. Az egymásból való származás sorrendjében A, B, C, stb. jellel különböztetjük meg őket. A rádium-emanáció bomlási félideje 3"8 nap, a Ra A-é 3 perc, a tórium-emanációé 1 perc, a Th C 2-é meg épenséggel 10-", azaz tizbilliomod másodperc! A radióaktiv anyagok között a legfontosabb és legjobban ismert a rádium. Ennek keletkezése hosszú időn át foglalkoztatta a radióaktiv jelenségek kutatóit, mert hiszen a Ra és közvetlen bomlásterméke a rádium-emanáció a Földön majdnem mindenütt kimutatható, Ez azonban nem azt jelenti, hogy elterjedtebb a többi elemnél, hanem hogy érzékeny műszerekkel rendkívül kis menynyiségü (10, 2g) rádium jelenlétét ki lehet mutatni. A földkéreg átlagos rádiumtartalma g-onként 2X10" 1 2g. A tengervíz körülbelül 20.000 tonna rádiumot tartalmaz oldva, természetesen igen nagy hígításban. Eredetéről kétségtelenül megállapították, hogy az ioniumnak nevezett radióaktiv anyagból, ez pedig közvetve az urániumból származik. A rádium a báriumhoz hasonló fém, atomsúlya 226. a- és /^-sugárzás közben átalakul rádium-emanációvá, mely az argon csoportba tartozó nemes gáz. A rádium-emanáció vízben jól oldódik, ezért minden talaj és forrásvízben előfordul kis tnenynyiségben. Különösen a nagyobb mélységből fakadó, magasabb hőfokú forrásvizek tartalmazzák nagyobb mennyiségben. (A hévizi ') A radióaktiv anyagok bomlási gyorsaságát kétféle módon szokták kifejezni. Az ű. n. bomlási együttható azt jelzi, hogy a kérdéses radióaktiv anyag összes atomjai közül hányadrész bomlik el másodpercenként. A bomlási félidő pedig azt az időt fejezi ki, mely alatt valamely radióaktiv anyag mindenkori mennyiségének fele elbomlik. Matematikailag exponenciális egyenlet fejezi ki a bomlás sebességét. Rutherford és Soddy elméletének helyességét mutatja az a kürülmény, hogy a tapasztalat a számítás eredményével pontosan egyezik. 2*
