Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

Í6 Mendelejeff—Meyer első periodusos rendszerében még sokkal több hely állott üresen, mint a mellékelt táblázatban. Abban az időben még sok elem ismeretlen volt, köztük a gallium, scandium, germánium is. Említettük, hogy Mendelejeff periodusos rendszerében több helyet kénytelen volt üresen hagyni, mert különben a rokon elemek nem kerülhettek volna egymás alá. Ezt a kényszerűséget kihasználva, Mendelejeff szellemes feltevéssel arra következtetett, hogy bizonyára vannak olyan elemek, melyek az üresen hagyott helyekre illenek, csak még nem ismerjük őket. Oly biztos volt feltevése igazságában, hogy a periodusos rendszerben kijelölt helyek alapján a rendszer törvényszerűségeire támaszkodva előre «megjósolta* a felfedezésre váró elemek tulajdonságait, kiszámította atomsúlyukat. A kérdéses elemeket később fel is fedezték (gallium: 1875., scandium: 1879., germánium: 1886.) és az eredmény mindenütt bámulatos pontossággal egyezett Mendelejeff számításával. Leverrier francia csillagász 1846-ban az Uranus bolygó pályájának rendellenességéből tisztán elméleti uton kiszámította egy addig még ismeretlen bolygó minden adatát, kijelölte helyét a csillagtérképen. Qalle berlini csillagász még a hír vételének napján fel is fedezte a bolygót pontosan a megjelölt helyen. Igy vált ismertté a Neptunus, a Nap bolygórendszerének legtávolabbi tagja. Az exakt természettudományoknak ezzel a még laikusokat is elismerésre késztető sikerével méltán állíthatjuk egy sorba az említett elemeknek felfedezését. A később felfedezett, illetve földi anyagokban kimutatott elemeket: Ar, He, Po, í^a. Eu, Nd, Sm, (1. elemtáblázat) is minden nehézség nélkül el lehetett a rendszer keretében helyezni. A mellékelt elemtáblázat szerint az ismert legnagyobb atomsúlyú és rendszámú elem az uránium (Ur = 238 2). Rendszáma 92. Az anyagvizsgálók feltevése szerint az urániumnál nagyobb atomsúlyú elemek földi viszonyok között nem lehetnek állandók (stabilisak). Nem is valószínű tehát, hogy 92-nél magasabb rendszámú elem található a földön. Ebből meg viszont azt kell következtetnünk, hogy a legkisebb rendszámú H-t is beleszámítva, 92 kémiailag különböző elem van. A legutóbbi évekig 86 volt az ismert elemek száma, tehát még 6 hiányzott a 92 előrelátott elem közül. Coster és a magyar származású Hevesi fedezték fel az az egyik hiányzó elemet: a 72-es rendszámút és Bohr kiváló dán fizikus szülővárosának tiszteletére hafniumnak (Hf) nevezték el.

1) 1925-ben három német kutató a 43. és 75. rendszámú elemet fedezte fel és elnevezte masuriumnak (Ma), illetve rheniumnak (I^e). A 61. rendszámú elemet Hopkins, az illinoisi egyetem (Egyesült Áll.) tanára különítette el ') Hafnia voll Kopenhága ősi neve.