Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

14 A periodusos rendszer mibenlétét és fontosságát a kővetkezőkből érthetjük meg. A mellékelt atomsúly táblázatból válogassuk ki úgy az elemeket, hogy azok fokozatosan növekvő atomsúlyuk sorrendjében következzenek egymásután. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a szomszédos elemek fizikai és kémiai tulajdonságai fokozatosan, de törvényszerűen eltolódnak, bizonyos számú tag ( periódus, szakasz) után pedig a tulajdonságok ismétlődnek, azaz ugyanolyau fizikai és kémiai tulajdonságú elemek következnek. Ennek alapján szakaszokból álló elemtáblázatot készíthetünk a következő módon. Az első elemet, a legkisebb atomsúlyú H-t mellőzük a szakaszok összeállításában, mert ez a többi elemtől sok tekintetben elütő tulajdonságot mutat. Az atomsúlyok sorrendjében következő 8 elem: He 4, Li 7, Be 9, B 11, C 12, N 14, O 16, F^19 egymástól mind eltérő tulajdonságú. Ellenben a következő neon ( 20) már a felírt sorozat első tagjához, a He-hoz hasonló tulajdonságú nemes gáz. A következő Na ( 23) a Li-hoz hasonló tulajdonságú fémes elem és így tovább, a következő elemek az előbbi sor egy-egy tagjához hasonlók. A sort a Cl ( 35'5) zárja be, mint a F-hoz közelálló halogén elem. írjuk a Ne-tól a Cl-ig terjedő új szakaszt az előbbi sor alá, úgyhogy mindegyik újabb elem a hozzá hasonló alá kerüljön Az eljárást tovább folytatva hasonló módon jutunk a harmadik és következő sorhoz, csak az atomsúly növekedésére és arra kell ügyelnünk, hogy mindig a hasonló tulajdonságó elemek kerüljenek egymás alá. A két követelmény közül az utóbbi a fontosabb és ennek érdekében, mint a táblázatból is látható, néha fel is cserélünk bizonyos elemeket. Pl. a nagyobb atomsúlyú Ar (= -39 9) megelőzi a K^-t ( 39" 1), hogy a hozzá hasonló He és Ne, a K pedig" a rokon Li és Na alá kerülhessen. Ép így: a Te ( 127'5) előbb áll a rendszerben, mint a J ( 126 9), a Co ( 58 9) pedig, mint a Ni ( 58 68). Ugyanezen cél érdekében egyes helyeket üresen is hagyunk és a szakaszokba való sorolást e helyek átugrásával folytatjuk. Azokat az elemeket pedig, melyek e rendszer keretébe mai tudásunk szerint nem illenek bele, egy külön (kilencedik) függőleges rovatba foglaljuk. Különálló csoportot alkot a Ba után következő 15 elem is, a La-tól a Ta-ig sorakozó ú. n. ritka földfémek. Kémiai jellegük megegyezik, azért valamennyit egy helyre, a La helyére osztjuk be. Ennek következtében az egyes vízszíntes sorokban (az ú. n. szakaszokban, periódusokban) nem mindig a szabályszerinti 8—8, hanem sokszor jóval nagyobb számú elem foglal helyet. Végeredményben tehát a periodusos rendszer, ha a H-t nem tekintjük, 9 vízszíntes és 9 függőleges sorból áll. Milyen törvényszerűségei vannak a periodusos rendszernek? A következőkben reámutatunk néhányra, hogy fontossága annál inkább kidomborodjék.