Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

minden már az új tanterv szerint. Azonban 1902. IV. 23.-i 27943 számú vkirt. rendelet VI. osztályra nézve, mely osztály az új tantervvel járó váltólázat leginkább érezte, még egy évre az eddigi állapotok változatlan fentartását rendeli el. 1920. évi 110.940 V. számú és 110.492/V. sz. vkminiszteri rendeletekkel gyorsírás, közgazdaságtan, jogi ismeretek, társadalom-tudomány jönnek új rendes tárgyak gyanánt a III.—IV., illetve VIII. osztályba. Ezen tárgyak bevezetését nyilván a gazdasági és társadalmi hatások vonták maguk után. A gyorsírás — mely IV. osztályban heti 1 órában rendes tárgyként szerepelt — csak rövid életű volt, s a másik új 1920.-as tárgyak előadása is hamar módosult, illetve a gyakorlatban megszűnt. Az 1922. évi 42922 V. sz. vkmi rendelettel 1.) a gyorsírás megszűnik rendes tárgy lenni, 2.) III. osztályban a közgazdaság megszűnik, 3.) IV.-osztályban a jogi ismeretek megszűnnek, 4.) III. osztályban a földrajz heti 3 órában mint leiró — ember — és kartografiai földrajz szerepel, 5.) IV. osztályban Történelem—földrajz van heti 4 órában, amelyből 1 óra külön Magyarország földrajza, 6.) VII.-ben a földrajz, VlII.-ban a társadalom-tudomány 2—2 órában megmarad. így I.—III.-ban az óraszám 28, IV.-ben 29, V.—Vl.-ban 30, VII.—VlII.-ban 32. Már az 1920. évi 113.240.—V. számú az új rendtartásra vonatkozó vkm. rendelete jelezte a beálló nagyobbszabású reformot: az 1890. évi R. T. elavult, sőt az események rohamos halmozódása miatt az 1910. évi javaslat is idejét multa. Az új R. T. intézkedései a középiskolai nevelés-tanítás színvonalának emelését célozzák. Azonkívül a tehetséges tanulók továbbképzését és a középiskolákba nem való elemek gyakorlati pályára való terelését/A háború után az intelligenciára háruló feladatok megoldását lehetővé tevő s a nemzet színvonalának az újabb európai szintre való emelését célzó igazi nagy reformot az 1924. évi junius 24.-én kelt 1924. évi IX. t.-c. körvonalazza. A törvénynek bennünket érdeklő legfontosabb részei : A középiskolának három faja : van : gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. Feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges munkára képessé tegye. Ezt a célt a reálgimnázium a latin és a modern nyelvek s irodalmak tanulmányával éri el. Tárgyai : 1.) hit- és erkölcstan, 2.) magyar nyelv és irodalom, 3.) latin nyelv és irodalom, 4.) német nyelv és irodalom, 5.) angol vagy olasz, vagy francia nyelv és irodalom, 6.) magyar, illetve világtörténelem, 7.) földrajz, 8.) természetrajz, kémia, 9.) természettan, 10.) mennyiségtan, 11.) filozófia, 12.) rajz, 13.) testgyakorlás. Hogy melyik iskola milyen tipusu legyen, azt a miniszter állapítja meg : illetőleg a miniszter jóváhagyásának fentartásával a fentartó hatóság gondoskodik. Gimnázium csak Ott maradhat, ahol reáliskola vagy reálgimnázium van. Csak különös, méltánylást érdemlő esetben ad a miniszter eltérést ettől a főszabálytól. Erre vezethető vissza gimnáziumunk átalakulása reálgimnáziummá. Azt a miniszter, illetőleg az iskola fenntartó állapítja meg, hogy melyik az élő idegen nyelv? Mindegyik tipus 8 osztályos és fokozatosan lép életbe. Magasabb osztályba lépni csak legalább elégséges bizonyítvánnyal lehet. Két tárgyból javitó vizsga csak méltánylást érdemlő esetben külön engedéllyel lehetséges. Óraszám rendes tárgyakból I.—II. osztályban 28; III.—VlII.-ban 30. Mindahárom iskolatípus egységesen jogosít a főiskolákra. Osztálylétszám 60, ezt fokozatosan csökkenteni kell úgy, hogy 10 év múlva osztályonként csak 40 legyen. Az uj reálgimnáziumi tanterv az 1924.—25. tanévben lépett életbe, s ettől az évtől fogva intézetünk cimébe és pecsétjébe a „főgimnázium" helyett „reálgimnázium" került. Az 1924. évi XI. t.c. 5. § értelmében a csornai préposttal történt megállapodás szerint 65.903.—V.—924. VII. 30. vkm. rendelet alapján a modern nyelv a francia, de csak az 1925.—26. tanévtől kezdődőiig. Iskolánk jelen, az 1924.—25. tanévtől életben levő tanító-