Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1926

5 Az új iskolának a régivel folytatott küzdelme, a romanticismusnak dia­dala a Hernani-harchoz és a keresztény csodás élem vitájához fűződik. Ezek részletezése helyett vessünk egy pillantást az angol romantikus hajnalhasadásra. A regény terén Hugo-t megelőzte W. Scott. Ha a lirát nézzük, önkéntelenül nagy Széchenyink kora jut eszünkbe. A legnagyobb magyar reformtörekvései legjelesebb lírikusaink eszméivel forrtak egybe. Köztük legnagyobb a magyar köl­tök fejedelme, Vörösmarty Mihály, akivel a mi romantikus iskolánk diadalát üli. Az irodalom és az élet kölcsönös hatása révén hasonló társadalmi és politikai át­alakulás észlelhető Angolországban. A romanticismus feltűnésével egyidőben messzeható társadalmi változások létesültek. A rabszolgakereskedés eltörlése, a népoktatás általános megszervezése, a kiskorúak munkáltatásának ellenőrzése, a sajtószabadság, sok igazságtalan törvénynek (mint az adósok börtönéről és a katholikusok hivatalviseléséről szóló törvénynek) eltörlése, a választójog ki­terjesztése és más nagy gyakorlati értékkel biró reformnak megvalósítása az angol irodalom e legtermékenyebb korára esik. Wordsworth, Coleridge, Shelley, Keats, Byron és Moore az angol romanticismus képviselői. Nevük honfitársa­iknál nemcsak az új teremtő ihlet ragyogását jelenti, hanem a nagyobb sza­badság felvirradására s az állam hatalmas meggazdagodására is em'ékeztet. Az irodalmi és társadalmi virágzás crömkönnyekre indítja Wordsworth-ot, aki boldogan énekli, hogy „áldott volt, aki ezt a hajnalhasadást megérte, de aki fiatal volt, az mennyországot talált". A XIX. sz. közepéig tart az uj iskola pezsgő élete, a romanticismus ele­ven lüktetése. Az azután következő két évtizednek jellemző irói egyénisége Balzac, iránya pedig a realizmus. „Az emberi színjáték" tervezője átveszi a ro­mantikusok gazdag szótárát, de a polgárság világát rajzolván, polgári józan­sággal száműzi ugyan a szertelent és meglepőt, azonban sajátos regényelmé­letének megfelelően alakjait a mániává lett szenvedély alakjaiként fogja föl. Flaubert regényeinek műgondja miatt romantikus, de részletező modorá­val, minden liraiságtól irtózó tárgyilagosságával átmenetül szolgál a romanti­cismusból annak legsivárabb végletébe, a naturalizmusba. Az élet igaz ábrázo'ása címén, az idealizáló klasszicizmussal szemben, a romantikus iskolában minden tárgy, minden jelenség irodalmi polgárjogot nyert. A tárgyválasztás szabadságával visszaélve a naturalizmus különös hang­súllyal időzik oly részleteknél, amelyeket évszázados vagy éppen évezredes hagyomány az irodalomtól távol tartott. A pornographia állatias embere a naturalizmus jogán feltolakszik az irodalomba, a csiszolt stílust trivializmus, kültelki kifejezésmód és csibésznyelv tarkítja. A naturalizmus kezdeményezői a Goncourt-testvérek. 1864 és 65-ben megjelent regényeik a társadalmi nullák rajzai, melyekben a lélektani indoko­lást a szerzők egyoldalú megfigyelése adja. Lélektani kérdések helyett testi és lelki kóros tüneteknek rokonszenvet cs érzékenységet hazudó ábrázolását kapjuk. Zola minden lelki működést ösztöneink játékának, ezt viszont az átörök­lés és atavismus kérlelhetetlen logikájának tulajdonítván, a legridegebb deter­minismust hirdeti. Mesteri stilusa, kitíinő megfigyelő ereje mellett torzító egyoldalúságát és elfogultságát nem akarták észrevenni: Zola és iránya Európaszerte divatossá lett. De a szerző halálával a zolai fogalmazási! natu­ralizmus is eltűnt. A romantikus lélek két megnyilvánulási formáját, a végtelenbe lendülő képzeletet és a szenvedélyes líraiságot sem a realizmus valóságkei esése, sem a naturalizmus physiologiája és rideg materializmusa nem tudta elsorvasztani. Sőt a naturalizmus még el sem terjedt, a \ isszahatásként szolgálandó új művészeti irány már bontakozni kezc'ett. Az új ihlet jelképesen benne van a

Next

/
Oldalképek
Tartalom