Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1926

íiogy lángeszet egy TDon jüan írásával lealacsonyította. Az ilyen természet predesztinálva van arra, hogy a szerelem áldozata legyen. Szenvedélyének tárgya így 1801-ben Giulietta Giuccardi vot, kinek hires Holdvilág szonátáját ajánlotta. Igaz, hogy ezt drágán fizette meg, mert Guilietta Gallenberg grófhoz ment nőül. Kétségbeejtő válságon ment keresztül Beethoven, talán ez volt az az egyetlen pillanat, melyben úgy látszott, hogy már elbukik. A szerelem, a szenvedés, a csüggedés és az ebből fakadó gőgnek váltakozásai megtalálhatók ebben az időben irt munkáiban, főleg a 2-ik szimfóniájában. De az is látszik, hogy akarata úrrá lesz fölötte; ellenállhatatlan erővel elűzi szomorú gondolatait. Boldog akar lenni, nem akar belenyugodni abba, hogy szerencsétlenségét gyógyíthatatlannak tekintse: gyógyulni akar, szeretni akar, eltölti a remény. A boldogság tényleg megjelent. 1806-ban eljegyezte magát Brunswick Teréz grófnéval, aki már régóta szerette, azóta, hogy mint kislány zongorázni tanult tőle Bécsben. — Évekig nem látták egymást. Azonban Teréz comtesse nem felejtette el kedvelt mesterét. Otthon, Martonvásáron ősi nagy parkjuk van s az egyik köröndön minden egyes fának neve van. Beethoven is kapott egy fát ebben a köztársaságban. Ha az esti szellő végigsuhan a fán, édes válaszokat suttog a szerencsétlen grófkisasszonynak, aki nem követheti szive vágyát, mert hiszen dölyfös édesanyja kitagadná, ha ily félbolond, félsüket muzsikussal adná össze magát. Barátságuk emlékét őrzi az Appassionata. Itt Martonvásáron, magyar földön jegyezik el egymást titokban, csak éppen Ferenc gróf, Teréz bátyja tud ,róla. Ez időben lépett fel Beethoven először nyilvánosan Magyaroszágon, Budán, a várszínházban, a nádor feleségének, Alexandra Pavlona orosz hercegasszonynak tiszteletére rendezett ünnepélyen. A zongorára és kürtre irt szonáta került előadásra (op. 17.), amelynek kürtszólamát Punto, a hires kürtmüvész játszotta. Ritkaságszámba menő zenei alkotás, mert a kürt metsző hangjainak összeolvasztása csak Beethovennek sikerülhetett. Ez volt a legérdekesebb hangverseny Magyarországon, mert minden idők legnagyobb muzsikusa, Beethoven tartotta. Bámuló szemekkel szinte itta magába Beethoven azt a gyönyörű látványt, amelyet a magyar főnemesség által rendezett lovaskarusszelen látott. „A magyar nép a legméltóságosabb nép." Ez a kedves és hizelgő mondat úgy látszik sokáig élhetett benne, mert később így ir egyik barátjához: „A derék magyar bajuszosok számára, akiket szivemből szeretek, irok még valamit." Szavát beváltotta. 1812. évben megnyílt a pesti német színház és B. Brunswick Ferenc gróf kérésére megteremtette a Szent István nyitányt és az Athén romjait. 1812! Immár eltelt 12 esztendeje a martonvásári eskünek. Mégse lehettek egymáséi. Teréz grófné híven kitartott s vénkisasszonyul 82 éves korában halt meg. És Beethoven ?! Visszaesett régi szokásaiba: elhanyagolta külsejét, modorának szabadossága még nyersebb lett, pedig hát a dicsőség és tehetség voltakép csak most kezdődik. A bécsi kongresszuson úgy ünneplik, mint Európa dicsőségét. Fejedelmek hódoltak előtte és ő fogadja udvarlásukat. A redoute termeiben hangversenyt adott, ahol Európa legfényesebb közönsége, az akkori művelt világ minden szellemi kiválósága ott volt. A hallgatóság vagy hét-nyolc ezernyi. Mindenki érezhette, hogy aligha lesz életében még egy ilyen művészi élménye. A műsor az A-dur szimfóniából és a Wellington győzelme című zenei ábrándból állott. Beethoven lakása az előkelők valóságos búcsújáró helye lett. A dicsőség ezen óráját a legnyomorúságosabb korszak követte. Süketsége teljes lett. Ettől kezdve már csak Írásban érintkezik az emberekkel. Jellegzetes barátjának, Schindlernek, fájdalmas beszámolója a Fidelio című operájának, első és utosó dalművének egyik próbájáról (lásd Schindler beszámolóját).