Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1914

19 csak némi gyorsított halálozás .... de legjobban azt köszönöm, hogy vannak még költök, kik összes teendöikeit nem sánc-árokban végzik el." (De versek Íródnak. Nyugat 1914. 23. sz.) De minek folytassuk az a céhmester lelki világának analizését: Hirdetett nagysága igen mutatja azt, hogy nem volt nemzeti költőnk háború előtt sem s nem lett azzá alatta se. Az igazi költő a nemzeti léleknek tolmácsa, magyarságból kell sarjadnia. A névtelen nép költő versében több van a magyarság érzésvilágból, mint Ady versében. Írói közül, talán Kosztolányi Dezső, a tisztult érzésű költő, a gyermekszív meleghangú énekese, kedves verse emelkedik ki „Öcsém" címmel, ki szerb hegyeken Ferenc József bakája. A háború zajába küldi csókját: versét, hogy érez bátyja. Gondoljon ő is játékaira, midőn gyermek éveikben játék háborút viseltek. A kisgyermeg puskája s drága kardja most is játék legyen csak, s ő ' gyermek. „Ami golyó kiszáll, száz angyal fogja össze, Mint röpködő lepkék, kacagjon fel az élet, S te Isten, akiben gyermekkoromban hittem, Hajolj le csöndesen és védd meg öcsémet." (Nyügat 1914. 16-17. sz. 196 o.) Szinte kíri Laczkó Géza verse „Boldogasszony budai egyháza". A budai egyház komoran pillant szét. A múltba esik tekintete, mikor elmúlt a magyar, mikor jött a török, de ő azért a hazának lelke maradt. „S ha kertek alatt a sövényem észak szelindeki marják Tornyaim állnak: a Hit s a Magyarság." (Nyugat 20. sz. 361 o.)