Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1914

12 Ha volt időpont, amely Wundt Völkerpszichológiájának művészi értékelését megmagyarázni, vagy időszak, mely a tömeg lélekből a faj össztulajdonságait megérteni vélte, akkor a ma dúló háború nyomán támadt költészetünk a magunk művészi és faji lelke megismeréséhez vezet. Irodalmi dolgozataink, ') amelyek a háború és a költészet viszonyát nézték, más és más perspektívából ugyan, szőrmentén bántak e kérdéssel, sőt majdnem kivétel nélkül csak általános megfigyelésre szorítkoztak. * Költészetünk háttere a nagy világháború, amelynek gyökérszálaíból a jövő modern Magyarország szívja életnedvét. Döntő kérdés lesz miit próbált költészetünk e jövőből megérzékíteni, mit tudott a jelenben a háborús lélek mélységeiből vászonra vetni, s mi módon ? Melyik miíformája virágzik a költészetnek ? A líra. Ami természetes is, hisz' érzés és gondolat világunk jutott legelőbb rezgésbe. Lírai termékeink a virágos vonattól a lővő árokig, a kórházi ágyig minden érzést, hangulatot megénekeltek, vagyis háborús költészetünket így jellemezzük : a ma dúló háború a legcsekélyebb érzést, hullámzásba hozó mozzanatnak versbefoglalása. Kétféle költészetet látunk : a mű- és a népköltészetet. Mit mutat a népköltészet ? Azt, hogy míg költőink meg sem pengették lantjukat, a nép egyszerű fia előszedi a régi nótalomtárból a katona dalokat, átidomítja, alkalmazza a jelenhez. Csakhamar önálló énekesei akadnak, akik mindent megdalolnak és azóta folyton, szakadatlanul fújják a harci nótákat I) Sebestyén Károly: A háború és a költészet, Urania 1915. 3. szám, Kozma Andor: A katona a magyar költészetben. Budapesti Sz. 1915. Váradi Antal: A Háború költészete. Az Újság. VII. é. 43. Lamperth Géna : Háború és költészet. Elet VII é. 9 sz. Kiss Menyhért: A háború költészete. Kath. Sz. XXIX. k. 4. f