Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1913
25 Bod Péter t Szent Heortocrates, a'vagy Szenteknek rövid históriájuk* című müvének 102. lapján a következőket írja: «írják, hogy futván az ellenség az ő tábora előtt, arany és ezüst pénzeit: mintha a hitván rongyos A'unoknak olly sok gazdagságok lett volna: könyörgésével kövekké változtatta ; melly kő pénzeket máig is mutogatnak. » Ugyancsak Szent László pénzeiről emlékezik meg Majláth János gróf is, midőn ezt mondja : «Nocht jetzt weist der Landmann solche Steine und nennt sie das Geld des Heiligen Ladislaus.* 1) A Breviárium Romanum-bain ez áll: «Adversus Tartaros belliim gerens, cum fugientes barbari, ut milites sancti regis ab insequendo destinerent, ingentem pecuniae vim dolose sparsissent, Ladislai precibus pecunia omnis in lapidem commutari visa est.» Temesvári Pelbárt is felemlíti ezt az eseményt Szent Lászlóról szóló prédikációjában. «ln bello Tartarorum, quos divino auxilio de regno effugavit, qui, ut fertur, in illa via fugientes, pecunias proiiciebant, ut illarum cupiditate exercitus insequens illos detineret. Sed ad preces Ladislai, omnis multitudo illarum pecuniarum mox in lapides convertebatur, quarum vestigia expressa usque hodie cernuntur, ut dicitur a multis, qui fuerunt in viis illis Transsilvanie.» 3. Szent László kútja. Miként az éhségtől, ép úgy a szomjúságtól is megmentette Isten szent László kérésére a szomjúhozó magyar sereget. Ilyen forrást, melyet a hagyomány Szent Lászlókútjának nevez, több van hazánkban. Ezekről írja Podhraczky : «Nagy szép kút fejek vannak ki-folyván, kiket kért Szent király Úr Istentől az népnek szikségére.» 2) Temesvári Pelbárt is említ ilyen forrást Erdélyben : «Sed et ibi (t. i. in Transsilvaniis) cernuntur fontes miraculose de petris erupti ad preces beati Ladislai, pro refocillatione, ubi et vestigia infixe eius lancee ac galee in petris, tanquam in cera impressa dicuntur et nunc manere.» 3) A kút körül ugyanis vízmosások vannak, melyeket a nép csapongó képzelete Szent László nyomainak néz. «Kik körül láttatnak Szent királynak lába nyomai, tsuhájának helye, kik mind bel-enyésztenek az erőss kő-sziklában.» 4) «Eontes etiam aquae recentis a saxis ') Qeschichte der Magyarén. I. Bnd. Wien. 1828. S. 87. 2) Podhraczky i. m. I. kőt. 78. 1. ^ Temesvári Pelbárt id. prédikációja. 4) Podhraczky i. m, 1. köt. 78. I,