Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1912

12 e gondolatok magukban véve is igen becsesek s mivel a tanuló ifjúságnak nincs ideje arra, hogy az iskolában velük behatóbban foglalkozhassék, azért Eötvös születésének századik évfordulóján talán nem lesz érdektelen rámutatni a kincsekre, melyek e gondolatok legtöbbjében feltalálhatók. Eötvös gondolatai a következő főcímeket viselik : Hit és vallás. — Ember és világ. — Irodalom és tudomány. — Állam és politika. — Észrevételek és szabályok. Ezek közül a jelen alkalommal csak az első és utolsó fejezetben s A Karthausi-ban foglalt gondolatokkal és eszmékkel szándékozom foglalkozni, a többiekével csak annyiban, amennyiben kitűzött tárgyunkkal szorosabban összefüggnek. Ilyenek pl. a reformációról, katholicizmusról, az államról és egyházról, pápaságról stb. szóló gondolatok. Mindenképen érdekes és izgató tudnunk, hogy azok a nagy embereink, akik a kath. vallás kötelékébe tartoztak és a nemzetnek nagy szolgálatokat tettek, vájjon hogyan gondolkodtak a keresztény vallás lényegéről, feladatáról, más vallásokhoz való viszonyáról. Különösen érdekesek e kérdések az olyan államférfiuval kapcsolatban, aki, mint Eötvös, az egykorúak és utódok szemében mint igazi európai látókörű férfiú volt ismeretes. Eötvös ezeket a gondolatokat már akkor foglalta egy kötetbe, mikor, mint Gusztáv, a karthausi, keserű csalódásokon ment át, gazdag tapasztalatokra tekinthetett vissza s az ifjúkor izzó szenvedélyétől menten beszélgetett a saját lelkével azokról, amik az emberi lélek nyugalmára nézve a legfontosabbak, a ker. vallás igazságairól. Ha Eötvös a saját koráról elmondhatta, hogy vallástalan, mi még fokozottabb mértékben állíthatjuk ugyanezt