Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1911
16 72 tanú jelent meg, hanem «sokkal több,> s nemcsak jobbágyok jöttek, hanem sopronmegyei nemesek is, hogy a prépostsági jobbágyok ártatlanságát igazolják, ami amellett bizonyít, hogy a prépostság már ekkor Sopron vármegyében közismert volt s bizonyos közszeretetnek örvendett. Természetes, hogy az eskü letétele után a prépost és a jobbágyok felmentettek. 1 Ez esemény után két évre újabb kellemetlenség között találjuk a prépostságot. 1228. évet írjuk, II. Endre korában vagyunk. Ismeretes a magyar történelemből az az örült pazarlás, melyet a királyi udvar vitt véghez a kegyencuralom megteremtéséért a király uralkodásának első éveitől kezdve. Eladományozzák a királyi birtokokat idegennek, ajándékozzák magyarnak, hogy siessen a király mellé és segítsen neki kárhozatos elnézéssel az ország tönkretételében. A nemzet jobbjai ez ellen reformpárttá tömörültek, amelynek élén Béla ifjabb király állt, hogy megmentsék a királyi hatalmat a végső anyagi romlástól. Támaszkodnak a pápának két ízben is adott (1220, 2 1225. 3) s a király megmentésére irányuló engedélyére, hogy azokat a birtokokat, melyeket II. Endre, vagy elődei jogtalanul adományoztak, megvizsgálhassák és a jogtalan adományozás esetén visszavehessék. Egy bizottságot alakítanak, amely az országot bejárja, a birtokleveleket átvizsgálja s ha ilyen adományt talál, a birtokot elkobozhatja. E bizottságnak a feje az ifjabb király1 CD. 111/2. 96. Az oklevél e perben szereplő pristalduson, Uroson, kívül névleg is felemlít egy pár eskütársat. A kfrályi jobbágyok közül: F.mos, János, Márton, Buda, András, Salamon, Károly, Kodram, Othmár, Semele, Tliiván ; a várjobbágyok közül: Máté, István, Imre, Salamon, Jakab, Solat, Hoda, Poesten, Ambró, Albert és Lukács nevűeket. 2 Pauler : I. 95. J Pauler : I. 132.
