Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

10 pünk is mutatja, nyál kásán szétfolyik, a kis sejtek pedig igen apró — 1 4 ezred milliméternyi — amébácskák alakjában szétszóródnak és 2—3 hét alatt rendes nagyságú amébákká növekednek, hogy a vízben egyszerű feleződés, vagy ketté oszlás útján magukhoz hasonló utódokat hozzanak létre. Nézzük meg az amébának legközelebbi rokonát, a Prototnyxa-1, melyen a sejtnek leglényegesebb részeit ismét megláthatjuk és életjelenségeit is elleshetjük. Tény, hogy az élőlényeknek állatokra és növényekre való népszerű felosztása azokra a szervezetekre, amelyekkel a mindennapi életben rendesen dolgunk van, elégséges ugyan, de nem elégítheti ki azt, aki az összes élőlényeket veszi figyelembe; mert a legalsóbbrendű szervezetek között lépten-nyomon akadunk olyanokra, amelyeknél még beható tanulmányozás alapján sem dönthetjük el, vájjon állatok-e vagy növények ? így állván a dolog, szükségképen felvetődik az a kérdés, hogy mit tartsunk állatnak, mit növénynek és hogy miért állítják azt, hogy vannak szervezetek a legalsóbb rendű élőlények között, az úgynevezett Protisták, melyek kényszer nélkül, sem az állat-, sem a növényországba be nem oszthatók. Régebben általában, sőt a közéletben ma is, mindazokat a szervezeteket, amelyek mozognak, állatoknak tartották. Hogy ez a felfogás téves, hivatkozom a napraforgóra vagy tányérvirágra, mely mindig a nap felé fordítja fészkes virágzatát, tehát mozog és érez, vagy a rovarevő növényekre, sőt számos növény életének fiatal szakán, vagy talán egész életében is éppen olyan mozgékony, mint a közéletben ismert állatok bármelyike. A csinos, kova vázzal biró egysejtű diatomea nevű növények még élnek a Balaton vizében, vigan ide-oda úszkálnak és csolnak meg tű alakú fajaik nagyban hozzá járulnak azon bőrviszketegség előidézéséhez, melyet fürdés közben vagy után érzünk. De másfelől olv állatokat is ismerünk, amelyek teljesen kifejlődve ép oly helyhez kötöttek, mint a növények. Ilyenek az amébánál jóval magasabb szervezetű, számos sejtből felépülő, vázzal biró szivacsok, nemes korállok, tengeri liliomok stb., melyeknek holt vázát szokták az élő állat hiányában bemutatni és innen ered az a kétely, mellyel ezeknek állati voltát a nagy közönség fogadja. A tenger liliputi, szirteket és szigeteket építő kőművesei, a