Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909
I. A BALATON É5 TENGER ÉLETE. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! «A természettudományok haladását gátló legnagyobb akadályok egyike abban keresendő, hogy a régiek egészen az értelem fejlesztésével lévén elfoglalva, az érzékszervekkel való ismeretszerzést elhanyagolták s a dolgok lényegét inkább szerették kitalálni, mint meglátni. Már pedig, minthogy a lélek mitsein ismer, mit a test szervei nem közvetítenek, az érzékek működése ép oly szükséges a természet teljes megismerésének elérésére, mint az észé. Ezen hiányt pótlandók a mai tudósok az érzékek működésének tökéletesítésén fáradoznak, különösen a látásén, mely valamint mindannyi között a legnemesebb, úgy a legszükségesebb is, s feltaláltak kétféle látószert: a teleszkópot oly tárgyaknak közelítésére, melyek távolságuk miatt láthatatlanok, s a mikroszkópot, a kicsinységük miatt ki nem vehetőknek nagyítására; s ezen két eszközzel kevés év alatt többet fedeztek fel, mint a mennyit a régiek több évszázad lefolyása alatt minden okoskodásukkal sem voltak képesek. Ezen eszközökkel az egész természet újnak tünt fel: a teleszkóppal sikerült az égen új mozgásokat, új csillagokat s új meteorokat látnunk; a mikroszkóp pedig fölfedezett a földön egy egész új apró világot s mindenütt apró teremtmények végtelen sokaságát engedte észrevennünk, melyek nem kevésbbé csodálatosak, mint mindazok, melyek ez ideig ismeretesek voltak.» Ezen szavakkal fogtak 1666-ban a «Journal des Scavans» szerkesztői azon mai nap igénytelennek látszó vizsgálatok ismertetéséhez, melyeket Hooke Kobert azo n eszközzel végzett, mely hivatva lőn a biologiai tudományokat reformálni. *) Miként hét görög város versengett a felett, hogy melyik ringatta bölcsőjét a halhatatlan Homeros-nak : úgy két nemzet az olasz s a hollandi követeli magáénak azon dicsőséget, hogy az összetett nagyító feltalálóját szülte : az olaszok Fontanút és Galileo Galileit, *) Jablott után idősb Entz Cléza dr. Tanulmányok a véglények köréből 1888,