Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909
II. AZ EMBER ÉS LÁTHATATLAN ELLENSÉGEINEK ÉLETE. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minő szervekkel végzi el a magasabbrendü állat életműködéseit, azt mélyen tisztelt Hölgyeim a konyhából tudják. Mindnyájan megfigyelték háziállataink bőrét, húsát, csontjait ; látták belső szerveik alakját és elhelyezését, ismerik életműködésüket is és mindezekből bizonyára következtettek az emberi szervek életműködésére is. Azt azonban, hogy mindezen szervek, élettani feladataiknak megfelelő alakot felvett egynemű sejtek összefüggő egészéből — ügynevezett szövetekből — épültek fel — gazdasszonyi praxisuk közben nem sajátíthatták el, mert a különböző élethivatásu szerveknek és szöveteknek sejtjei csak mikroskopon nézve láthatók. Vizsgáljuk meg tehát így azokat ! Az embert alkotó sejtek nagyon sokfélék, vannak köztük igen kicsik, s vannak olyanok, amelyek mint sejtek, valóságos óriások. Egy hetven kilogrammos embernek körülbelül 200,000 milliárd sejtje van : ezeknek együttes élete a mi életünk ! A sejtéiet titkának milliárdos fokozása vezet a mi életünk bonyolult viszonyaira. Az emberi testnek legtöbb sejtje nem mozog. A mi sejtjeink szöveteket alkotnak; ezekben sejt sejt mellett áll mozdulatlanul, mint pl. az ember szájpadlását kibélelő kövezet-hámszövetnél méltóztatnak látni. De azért nekünk is vannak az egysejtű ázalékállatkákhoz hasonló csiliangós sejtjeink. Az orrnak, a tüdőhöz vezető utaknak, például gégének, gégecsőnek belső felszínét, hámsejtek bélelik ki. A hámsejtek legfelső szabad felületét mindenütt sűrű csillangók borítják. Itt a csillangók nem a sejteket mozgatják, hanem bármit, ami a hám felületére jut, tovább hajtanak, és pedig mindig a tüdő-