Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

30 többé nem tarajozó, hanem sima hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel ingásban maradnak és ezek a sima hullámok, melyeket a balatoni halásznép loggók-nak nevez, olyan messze partokig is terjednek, ahol egyáltalában nem is volt szél. Nem ritka jelenség az, hogy szélcsendes éjszakában egyszerre az aeolhárfa ritmusaihoz hasonló zöngéssel kezdi csapkodni a viz a partokat. A loggók játéka ez a titokteljes háborgás, tudja ezt minden halász.» Envhe télen gyenge rianásos jéggel négyszer-ötször is befagy a Balaton. A téli Balaton — irja Lóczy L. dr. — a Jegestenger képeit hozza közelünkbe. Borongós, ködös időben csak iránytűvel tanácsos a jégen járni, mert ilyenkor beláthatatlan a környéke. Hasonló jégtorlódások («turolások») és tátongó hasadékok támadnak rajta, mint a sarki tenger jegén, a hőmérséklet okozta kiterjedés és összehúzódás következtében.» E pár sort a vakmerő korcsolyázóknak ajánlom különösen figyelmébe ! «Hideg éjszakán a jég nyöszörög és sóhajtozik, közbe-közbe nagyokat pattog és durran ; ilyenkor «hizik» mondja a balatoni nép. Nappali verőfényben, ha a napsugarak átmelegítik a hóval nem takart tiszta jeget, az kiterjed és ágyudörrenéshez hasonló robajjal hosszú vonalakban feltorlódik, 2—3 méter magas jégtorlaszokat alkotva, melyek a zalai parton előfoktól előíokig nyúlnak és minden évben ugyanott fejlődnek. E «turolások> mellett fölázik az összerepedezett jég és csakhamar 4 —5 in. széles áthidalhatatlan csatornák támadnak; ezek a «rianások» a turolások félelmes kisérői. Derült téli napokon a délibáb tüneménye még szebben jelentkezik, mint az Alföldön; de ősszel is minden tárgyat, hajót és fát, légtükrözés kettőztet meg. 3 A Balaton páratlan színjátékát, a holdvilágos éjszakák aranyhidját is bizonyára láttátok, kedves tanítványaim. A Balaton báját, lelket üdítő hangulatát partjai adják. Közepén a bakonyi és somogyi halmok hasonló magasságúak és 100 150 méterrel, legföljebb 200 méterrel -emelkednek a tó tükre felé. Az alföldről jövet nagy meglepetés éri az utast, ha a Balaton keleti részének víztükrére pillant alá, mely itt meredek falak alatt 50—70 méternyi mélységben terül el. Előttetek fekszik — kedves tanítványaim — a dunántúli középhegység legnyugatibb tagja, a kemény dolomit sziklából álló keszthelyi hegység. Jártunk tanulmányi kirándulásainkon a tó tükre fölött 332 mé-