Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

24 gyíkra, mely újra kinövő farkát szándékosan üldözőjének kezében felejti, hogy életét megmentse, vagy a folyami rákra, mely ugyanazon célból könnyen letörő, de újra kisarjadzó ollóját áldozza fel. A magasabb szervezetű állatok regenerálódó képessége nem hoz létre ugyan új lényeket, mint azt az alsóbb rendű állati és növényi szervezeteknél láttuk, de egyes baleset folytán elveszett részeknek pótlását eszközölheti, sőt az embernél is holmi foltozó munkára képes. Gondoljunk csak égési sebeink bemélyedéseire, melyek a bőr sejtjeinek sarjadzása folytán begyógyultak, mert bőrünk sejtjei sokkal nagyobb hideget és sérüléseket elviselnek, mint belső szerveink sejtjei. Az emberi test csak akkor fagy meg, ha —\y .

i—2° C-ra hül alá, de a halál már 24° C-on bekövetkezik. Felnőtt ember nehezebben hül le, mint a kis pólyásbaba, az ő kis teste nehezen tud védekezni a lehűlés ellen ; ha nyári időben hűvös pincében takaró nélkül felejtenők, pár óra alatt bekövetkeznék a kihűlési halál. A hidrának sokat csodált visszaszerző ereje tehát nem kizárólag az ő tulajdona, meg van a többi tömlős vagy bélnelkiili állatban, meg számos más alsóbb rendű szervezetben, sőt azt mondhatjuk, hogy az amébától az emberig, valamennyi állatban megvan, de nagyon különböző s az állatok sorozatában fokozatosan egyre gyengülő mértékben. Míg a gerincesek körében például a halak levágott úszószárnyai, a béka és göteporontyok levágott végtagjai, sőt az utóbbiak kiirtott szeme is újra kifejlődik, addig a madarak vagy az emlősöknek még csak egy levágott ujjperecük í em nő ki újra. Felkutattuk az egysejtű állatokat, amelyek sokszor oly kicsik, hogy mint Huxley mondotta, százával táncolhatnának a tűhegyén. Század és ezredmilliméterekre boncoltuk fel gondolatban az állati és növényi testeket, de hallottuk azt is, hogy a leghatalmasabb szervezetek, minők a 30 méteres bálnák vagy cetek is egyetlen kicsiny sejtnek — a petesejtnek — ismételt osztódása által jönnek létre. A petesejt osztódik 2, 4, 8, 16 stb. részre, de az újonnan keletkező sejtek nem válnak el egymástól, mint az egysejtű állatoknál, hanem sejtcsoportot alkotnak. A bizonyos irányban megváltozott és csak bizonyos élettani feladat elvégzésére elkülönült sejteknek csoportját szöveteknek nevezzük. Többféle szövet alkotja a különböző szerveket, így fejlődik a bálna egyetlen egy sejtből kétszáz hizott ökör súlyú és hogy egy kicsit anyagiaskodjunk is, 36.000 korona értéket képviselő óriási viziemlőssé.