Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

A rádiumról. Hittorf (1869.) az erősen megritkított gázakat A rádium tartalmazó üvegcsövekben végbemenő elektromos ki­sülések tanulmányozása közben arra a nevezetes ményei. felfedezésre jutott, hogy a negatív elektródról, a kathódról láthatatlan sugarak indulnak ki, melyek a szemközt levő üvegfalon élénk zöldessárga fluoresz­kálást hoznak létre. Kimutatta, hogy e sugarak, me­lyeket kathódsugaraknak nevezünk, egyenes irány­ban terjednek igen nagy sebességgel, erős mágnes terében meghajolnak és vagy köralakot öltenek, vagy csavarvonal módjára haladnak tovább. Hittorf felfe­dezése eleinte csak kevés figyelemben részesült; Kathód­mikor azonban Crookes pompás kísérletekkel mu- sugdrak­tatta be a kathódsugarak viselkedését, az érdeklődés csakhamar feléjük fordult. A Crookes-féle látványos kísérletek úgy tüntették fel a kathódsugarakat, mint a hő és mekhanikai energia forrásait. Ugyanis ha vájt tükörrel a kathódsugarakat összetereljük egy pontba, ebben a pontban a platinát is képesek iz­zásba hozni, sőt megolvasztani; ha pedig könnyen mozgó csillámkerék lapátjaira esnek, a kereket for­gásba hozzák. A kathódsugarak tulajdonságait azonban telje­sen csak azóta ismerjük, mióta Lénárdnak sikerült igen vékony alumínium ablakon át a kathódcsöböl kivezetni. Ettől kezdve tudjuk, hogy a kathódsuga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom