Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

A rádiumról. Hittorf (1869.) az erősen megritkított gázakat A rádium tartalmazó üvegcsövekben végbemenő elektromos kisülések tanulmányozása közben arra a nevezetes ményei. felfedezésre jutott, hogy a negatív elektródról, a kathódról láthatatlan sugarak indulnak ki, melyek a szemközt levő üvegfalon élénk zöldessárga fluoreszkálást hoznak létre. Kimutatta, hogy e sugarak, melyeket kathódsugaraknak nevezünk, egyenes irányban terjednek igen nagy sebességgel, erős mágnes terében meghajolnak és vagy köralakot öltenek, vagy csavarvonal módjára haladnak tovább. Hittorf felfedezése eleinte csak kevés figyelemben részesült; Kathódmikor azonban Crookes pompás kísérletekkel mu- sugdraktatta be a kathódsugarak viselkedését, az érdeklődés csakhamar feléjük fordult. A Crookes-féle látványos kísérletek úgy tüntették fel a kathódsugarakat, mint a hő és mekhanikai energia forrásait. Ugyanis ha vájt tükörrel a kathódsugarakat összetereljük egy pontba, ebben a pontban a platinát is képesek izzásba hozni, sőt megolvasztani; ha pedig könnyen mozgó csillámkerék lapátjaira esnek, a kereket forgásba hozzák. A kathódsugarak tulajdonságait azonban teljesen csak azóta ismerjük, mióta Lénárdnak sikerült igen vékony alumínium ablakon át a kathódcsöböl kivezetni. Ettől kezdve tudjuk, hogy a kathódsuga-