Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

á6 p sugarak intenzitása igen lassan nő s körülbelül 40 nap múlva maximális értéket ér el. Az a sugarak sokkal hosszabb idö múlva vehetők észre. Két ujabb anyag képződik: A rádium E és a rádium F. Az első p sugarakat bocsát ki s aktivitásának felét 6 nap múlva veszti el. Az utóbbi már csak igen gyenge a sugarakat képes kibocsátani s teljesen inaktív anyaggá lesz. Aktivitása 1 43 nap múlva lesz az eredetinek fele. A rádium F érdekes sajátsággal van felruházva. Ha bizmutlapot hozunk közel, akkor erre lerakódik s ily módon a többi rádiumtermékektöl elkülöníthető. Viselkedése teljesen ugyanaz, mint a szurokércből kiválasztott s radiotellurnak nevezett radioaktív anyagé, mert ez is előszeretettel tapad a bizmutpálcához. Viszont a rádiotellur tulajdonságai megtalálhatók a poloniumnál, mely szintén a rádium társaságában fordul elő a szurokércben. Aktivitásuk teljesen ugyanazon módon és idö (140 nap) alatt csökken felényire s csakis a sugarakat képesek kibocsátani. Ebből az a nevezetes következmény folyik, hogy a rádiotellur és a polonium nem egyebek, mint a rádium átalakulásának terméke: a rádium F. Kísérleti eredményekből kitűnt, hogy a rádiotellur egy másik rádioaktiv anyagból alakul át, mely eleinte inaktívnak tetszik s csak később, körülbelül 3 nap múlva bocsát ki észrevehető mértékben p sugarakat. Ezt az anyagot rádioaktiv ólomnak nevezték. Ha most már a rádium F radiotellurral vagy poloniummal azonos, kell, hogy a rádium D ne legyen más, mint rádioaktiv ólom. A mondottakból könnyű megmagyarázni azt, miért rádioaktivok a szurokércböl kiválasztott ólom-,