Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

21 jobb oldalon lehajolt fi sugarak. Ezeket a kevésbé meghajló sugarakat «a sugaraknak» nevezik. Felfedezésük ideje szerint igy következnek: 1899 óta ismerjük a [3 sugarakat; 1900-ban Curie ismerte fel az a sugarakat s ugyancsak 1900-ban fedezte fel Villard a r sugarakat. A három sugárfaj közül legtöbbet tudunk a 3 sugarak természetéről, legkevesebbet a T sugarakról. Természettudományos felfogásunk változásában pedig legtöbbet kell köszönnünk az a sugaraknak, mert ezek viselkedésével kapcsolatosak a modern fizika és khemia legégetőbb problémái. Ismerkedjünk meg e három sugárfaj mindegyi- p sugarak, kével. A jj sugarak erős fotografáló hatást fejtenek ki s ezen az alapon tanulmányozhatók. Tegyünk e célból kis nyílással ellátott, vastag falú ólomedénykénkbe ismét rádiumot. Hogy az a sugarakat elfojtsuk, vékony alumínium lemezzel lefödjük az edény nyilasát. A levegőbe kilépő sugárnyaláb tehát csak ,3 és y sugarakat tartalmaz. Válasszuk el a 3 sugarakat a 7 sugaraktól erős mágnes segítségével. Amint mondottuk, a p sugarak meghajolnak pl. jobbra és megfeketítik a vízszintesen elhelyezett fény iránt érkeny lemezt. Ha azután kathódsugarakra engedjük hatni a mágnest, teljesen ugyanilyen körülmények között, azt fogjuk tapasztalni, hogy azok is jobbra hajolnak el, amiből következik, hogy a kétféle sugárzás természete egyezik. Mivel pedig, a kathódsugarakról tudjuk, hogy negatív elektromos töltésű anyagrészecskéket — úgynevezett elektrónokat — visznek magukkal, a 3 sugarakról is fel kell tennünk azt, hogy negatív elektromos töltéssel bírnak.