Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

12 néhány decigramm rádium nyerhető. Nem lehet tehát csodálnunk, ha 1 milligramm tiszta rádiumsó 380—400 koronába kerül. Csekély mennyiségben az agyagíöldek is tartalmaznak rádiumot s megtalálhatjuk nyomait a vulkanikus hamuban is. Számítások azt mutatják, hogy 1 gramm tiszta rádium elöllítására 1200 tonna hamut kellene felhasználni. Némely melegforrásokban szintén találunk, bár roppant csekély mennyiségben, rádiumot. A rádium mindig a bárium elem társaságában lép fel s attól csak hosszú, fáradságos utón lehet elválasztani ; épen emiatt némelyek eleinte hajlandók voltak a rádiumot a bárium valamiféle módosulásának tekinteni. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a bárium egyáltalán nem mutat radioaktív tulajdonságokat, a vélemény azonnal megdől. Azonkívül a rádium színképe — bár szerkezetére nézve sokban hasonlít a báriuméhoz — egészen más, mint a báriumé. Színképében jellemző két széles, világos sáv a narancsvörös mezőben, egy erős intenzitású vonal a kékeszöld, s két kevésbé világos vonal az ibolya szinben. Atomsúlya 225 és 226 közé esik s így a nehéz ritka földfémek csoportjában nálánál csak a thorium s az uránium nehezebbek. A rádiumnak eddig csak sóit lehet előállítani radiumchlorid, nitrát, sulfát, karbonát és rádiumbromid alakjában, melyek külsőleg teljesen megegyeznek a bárium megfelelő sóival, csak hosszabb idő múlva megszineződnek: sárgás, narancsvörös, vagy épen rózsaszint vesznek fel. A rádiumbromid a Bunsenlángot karminvörösre festi, mig a bárium megfelelő sója zöld szinben világít. A RÁDIUMSÓK A kereskedelemben kétféle rádiumsó kerül foreioáihtása. galomba; a rádiumchlorid és a rádiumbromid. Hogy