Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1906
15 A betegség most vagy csöndes, vagy dühöngő veszettséggé fejlődik. Nem akarom e rémes betegség két nemét külön részletezni, mert sok tekintetben egymáshoz hasonlók, hanem ajánlom, kerüljük a nyitott, habos szájú, villogó vagy bágyadt szemű, lehorgasztott fejjel és behúzott farkkal ide-oda tántorgó vagy futkosó kutyákat, mert ha utjukba kerülünk, megharapnak minket is. Csaknem szószerint idéztem Brehm kitűnő müvéből e szomorú, de hü kórképnek kezdő stádiumát, mert ez a fontosabb és épen mert visszataszító, komor és komoly, talán lesz valami foganatja ennek is. Nagyon sokszor hallani, hogy a veszettségnek oka nem más, mint, forró étel vagy ital, meleg nyári időszak, kemény tél, koplaltatás, fogzás, idegen testeknek, kavicsnak vagy fának a gyomorba való jutása. Ezeket, mint előidéző okokat, a régiek hitték, de ma tudományosan, kísérletekkel beigazolták, hogy a veszettség egyesegyedül direkt ragályozás utján lép fel és mérge nagy részt a nyálban van és a nyál utján terjed. Ha veszett kutya mar meg valakit, addig is, mig az ellene való ojtást a budapesti Pasteur—Högyes-féle intézetben alkalmazzák szükséges a sebet karbolvizzel kimosni, vagy más maró-savval, lúggal vagy lápisszal bekenni és azonnal orvoshoz menni. Ha ilyen szerek nem volnának kéznél, úgy ecettel vagy igen telített sósvizzel, vagy legalább is nagymennyiségű tiszta vizet használunk erre a célra ; a sebet kiszopni, mint a kigyómarásnál, semmi esetre sem szabad. Az állam megadta a módot, hogy a legszegényebb ember is, ha veszett állat marta meg, ingyen vehesse igénybe az említett áldásos intézetet. Szegényeknek ingyenes utazás, ingyenes ellátás és gyógykezelés van biztosítva. Ha gyermeket mart meg a veszett vagy csak gyanús állat is, a gyermeket kisérő egyénnek is ily kedvezmények adatnak és a veszettség ellen a védőoltás nálunk — hála az Égnek — oly kedvező, hogy a kik kellő időben ebben részesülhetnek, majdnem valamennyien kikerülik a veszettséget. A veszettség terjedésének megakadályozására nálunk is behozták a szájkosár-törvényt, a kutyák megadóztatását és a kóborebek kiirtását és ezek az intézkedések, ha lelkiismeretesen foganatosíttatnak, kétségkívül hazánkban is oly eredményekre fognak vezetni, mint Németországban, ahol a veszettség már alig jöhet számba.