Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

5 jóságos lélek az emberi és tanitói erények mintaképe, könnyen hevülő, de engesztelékeny természetű volt. A tanügy iránt való további érdeklődését a rendfőnöki hatáskörében főleg két alkotás hirdeti: a keszthelyi algimnáziumnak főgimnáziummá fejlesztése a rendház átalakításával és a szombathelyi főgimnázium díszes új épülete az ottani rendház átalakításával, illetőleg kibővítésével. E mellett 8—10 szegény tanulót anyagilag évenkint segélyezett, a két tanintézet legjelesebb tanulóinak jutalmazására pedig 8 8 db. aranyat ajándékozott. Nemcsak maga szeretett utazni, hanem a tanárok külföldi utazását is készségesen előmozdította. Tevékeny részt vett a kulturális és hazafias mozgalmak irányításában. Ö tartotta az ünnepi beszédet Széchenyi István gróf soproni szobrának leleplezése alkalmából. Egyesületek, társulatok Maecenasukat, a szegények bőkezű adakozójukat, a cselédek jóságos urukat tisztelték benne. Irodalmi működése a tanári és igazgatói tevékenységének korára esik. Megírta Szombathely monográfiájának első kötetét. Dolgozott egy nagyobb művön «Földünk élete» cimmel, de csak egy rész jelent meg belőle a szombathelyi főgimnázium értesítőjében. Felolvasást tartott az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén Szombathelyen és az ottani székesegyházban bemutatta a Foucault-féle ingakisérietet azzal az ügyességgel, amely az ö fizikai experimentumait jellemezte. Egyénisége általában oly szeretetreméltó volt, hogy a puszta megjelenésével mindenütt tiszteletet