Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

! 35 divinitatis, excusatam licentiam ? De brevit. vitae c. 16. — Quinquagesima. a. Továbbá : Nihil aliud actum est, quam, ut pudor hominibus peccandi demeretur, si tales deos credidissent. De vita beat. 26. Pázmány a quinquagesima vasárnapi prédikációjában ezeket az idézeteket egészen szabadon igy adja vissza : «Szégyen kimondani, a mivel szentelték az ördög innepit. Mert az inneplés abban állott, hogy látható példákkal, szem-eleibe terjesztessenek a hamis istenek gyilkossági, lopási, éktelen fajtalansági : a végre, hogy a község látván, hogy ezekért a szörnyű vétkekért dicsírtetnek az istenek, ne lenne idegen a hasonló gonosságoktól; hanem azokban követné az istenek nyomdokát. Mert ugyan-is, mikor az istenekben ennyi vétkeket emlegettek, nem egyébre szolgált, hanem, hogy szemérem-nélkül vétkezhessenek az emberek.» f) Harag, könyörületesség. Seneca Aristoteles és Plató nyomdokán indulva, helyesen különbözteti meg a nemes haragot a nemtelen vagyis bűnös haragtól, amely legtöbbször a kevélység szülötte. Amily áldásos amaz, oly veszedelmes emez. Amazt az academicusokkal calcar virtutis : jóságok sarkantyújának nevezi. (De ira 1. 3. c. 3.) s azt mondja róla : Nec quidquam magnificum in bello fortitudo gerit, sine ira, quae misit in pericula audaces : és senki e nélkül veszedelmekre nem rohan a hadakozásokban. U. o. A gonoszok megbüntetésében is harag van, de ez a harag sem rossz, sőt szükséges is. Non quia illius poena delectemur, sed ut documentum sint : 3*