Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

30 tegségek, mellyekkel nem bírnak, hanem kínoztatnak. Epist. 119. — Pünk. u. XXIV. a. Vidisti aliquando canem missa a domino frusta panis, aut carnis aperto ore captantem ? quidquid excepit, protinus integrum devorat ; semper ad spem íuturi hiat. ldem evenit nobis: quidquid exspectantibus fortuna proiicit, id sine ulla voluptate demittimus ; statim ad rapinam alterius erecti et attenti : láttad-e az éh ebet, mint kapja és rágatlan nyeli a darab húst vagy kenyeret, mellyet néki hagyigálunk ; és szünetlen mást vár torkába ? eképpen vagyon a mi dolgunk ? valamit a szerencse vét, rágatlan és gyönyörüség-nélkül nyellyük és mingyárt már új kapásra ágaskodunk és vigyázunk. Epist. 72. — Pünkösd u. XXIV. a. Possessionem opum tibi non interdico ; sed efficere volo, ut illas intrepide.possideas : quod uno consequeris modo, si illas, quasi exiturus, semper aspexeris : nem kivánnya Isten, hogy gazdagságot ne birj : csak azt akarja, hogy félelem-nélkül birjad, mintha ma kimennél belölle. Epist. 18. — Sexag. b. Láthatjuk ezekből, mily helyes volt Seneca álláspontja, amelyről a gazdagságot s általában a világi javakat megítélte, csupán a józan ész világosságától támogattatva. Ezért hivatkozik reá olyan nagy kedvvel Pázmány s ennek húsvét után való I. vasárnapi második prédikációjában okát is adja. «Noha másut, úgymond, mind a lelki szegénységnek tekélletességét, mind a gazdagságnak üdvösséges sáfárkodását, az Isten igéjéből elégségesen megmagyaráztuk : de a végre akarám a pogány bölcs mondásival azon igazságot kifejezni ; hogy ércsük,