Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

48 pénzforgalmuknak gyengítését is követelték. Az elzásziak még tovább mentek; kikergetésüket

1 is követelték. Külön megemlítem a majnai Frankfurt lázadását

2, melynek feje Westerburg volt, az »evangéliumi férfiú«, Karístadt sógora. Ez is csinált »evangéliumi testvériséget« ; ide tartozott Westerburg barátja, Hans von Siegen varga, Wild szabó, kik társaikkal forradalmi bizottságot alakítottak a tanács képviselete nélkül és hirdették, hogy minden privilégium pogány dolog, mert ellenkezik a szentírással. A tanácsnak már előbb el kellett fogadnia a felkelők kívánságait. A fölkelés Trier környékére is kiterjedt, hol néhány város szintén elhatározta, hogy csatlakozik a mozgalomhoz.

y Vilmos, strassburgi püspök, a mainzi helytartó, kénytelen volt a felkelőkkel szerződést kötni/ mely szerint a püspöknek, a kényszerítő helyzetben, el kellett ismernie a tizenkét artikulust; kötelezte magát, hogy az adókat másként állapítja meg; megígérte, hogy egy alattvalója sem bűnhődik, ha a parasztok testvériségébe lép és a tizenkét artikulust aláirja; megengedi a váltságdíjnak a papokra való kivetését, a kolostoroknak a parasztok előtti megnyitását. A szerződést Vilmos püspök Albrecht választófejedelem nevében, Qötz von Berlichingen és ballenbergi Metzler a parasztok nevében írták alá.

5 Ami az osztrák tartományokat illeti, azokban 1 Bezold 489. 2 Zimmermann 441—444. Ranke II. 141. V. ö. Bezold 489. Janssen II. 512—514. 3 Janssen II. 515. 516. 4 Bezold 491. Janssen II. 517. V. ö. Sartorius 135. 136. 5 Sartorius 137.