Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

28 domboríthatunk ki. Az első az, hogy a szociális mozgalmak egyetemesek, azaz majdnem mindenütt jelentkeznek némi időkülönbséggel ; a második a szociális felkelések anyagi téren való mozgása, a harmadik pedig az, hogy mindenütt legyőzetnek. Ami a parasztlázadások okát illeti, azt is egyetemesnek látjuk. Ezeket a szociális mozgalmakat egy ugyanazon eszme, a felszabadulás, a többivel való egyenlőség eszméje okozta. Nem egyformán érezték-e a parasztok sorsuk szánalomraméltó voltát ? Nem egyformán panaszkodhattak-e tulterheltetésük miatt, mikor a joggal biró osztályoknak a születés mindent megengedett, egyenetlenséget, tunyaságot, gondatlanságot, tékozlást, sőt sokszor a legnagyobb törvénytelenséget is ? Még azt kérdezzük e mozgalmaknál, hogy a proletár nép honnan vette ezekhez a bátorságot ? E kérdésre megfelel a biblia és a reformáció-utáni mozgalmaknál maga a reformáció is. A bibliából olvasta ki a szegény ember az egyenlőség tanát; ott mondatik ugyanis, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. A reformációban pedig az egyetemes papság tana a főforrás, mi a proletárokat felbátorította.

1 ^/i-.-i! 1 Roscher 81.