Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1901
42 Tisztán legendái tárgyat dolgoz fel Tompa a Szent László királyról cimü beszélyében. Azt mondja el ebben, mily csudálatosan menté meg Isten kedvelt vitézét a portyázó kunok csapatától. Szent László ugyanis „ . . járt az Úr előtt tiszta kegyességben, Ki látta utait magasságos égben." Több-kevesebb vallásos eszme található még A szegény és gazdag c. regében, a Siilyedés, Az ünneprontók, Hegyeslcö, Galamhoskö, Menedékkö, Kenyérkö, c. népregékben. Mindenütt hangsúlyozni igyekszik a költő az Istenfélelmet, felebaráti szeretetet, a sajátunkkal való megelégedést ; ostorozza a kapzsiságot, fösvénységet, vallástalanságot stb. Egyebütt is, de ezekben különösen szereti alkalmazni a csodás elemet s némelyikben a kath. egyház szertartásait és szivesen érinti. (Ünneprontók, Varró leány) Tolnai Lajos többször idézett értekezésének befejezésében igy itél költőnkről: »Van benne valami az ó-testamentomi lantosokból — de ez a gyöngébb rész . . .« Ezt elismerjük, ha elbeszélő költeményeire vonatkoztatjuk, de lírájára a fentebbi vizsgálódások után el nem fogadhatjuk. Tompa a szent írás hatása alatt, noha gondolatokat, szólamokat merített belőle, maradt anDyira eredeti, mint Berzsenyi Horatiusó alatt. A vallásos érzés Tompa költészetének, különösen lírájának, egyik legbecsesebb vonása, mely ép oly értékes gyümölcsöket termett, mint a természet iránt való vonzódása, rajongó szeretete.