Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1898

7 E zabolátlan s határt nem ismerő olvasási vágynak szítója és egyúttal legközvetlenebb ered­ménye a számos zúg kölcsönkönyvtár, melyekben leginkább oly müvek vannak felhalmozva, a me­lyek az észt nem művelik, a szivet korántsem ne­mesítik, a fértias jellemet sem képesek táplálni, vagy fejleszteni, hanem inkább csak a képzelő­dést rontják meg, az olvasó elé csalékony képe­ket festvén, igy kalauzul szolgálnak — főképen a tapasztalatlan ifjúságnak — a romlás örvénye felé. Világos lesz tehát a mondottakból, hogy az ifjúság olvasmányát a legnagyobb lelkiismeretes­séggel, következetes szigorúsággal és jóindulattal kell ellenőrizünk, mert ha az ifjú erkölcstelen olvas­mányokat kap kézhez, azok Ízléses érzését meg­gyengítik, kalandos képzeletét lángbaborítják, tu­dását tévútra, erkölcsös életét árokra viszik. S mi ennek a szomorú következménye ? Az, hogy az iskolában tárgyalt olvasmányoknak nemcsak a valláserkölcsre vonatkozó részei nem gyakorolhat­nak többé semmi hatást reá, hanem még a leg­klasszikusabb müvek előtt is fásult kebellel áll, pedig ki merné kétségbevonni a remekirodalom sziv- és értelemképző erejét, a mely tanítva vonz és gyönyörködtetve tanít. 1) A sok erkölcstelen, téves irányú és legtöbb­nyire csak cifra szavakból álló müvek olvasásá­nak még azon szomorú hatása is van, hogy az if­jút önhitté, elbizakodottá teszi, ez pedig karöltve ') V. ö. Dr. Bejczi Németh Antal : Az éizelmek és azok ne­velé«éröl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom