Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1897

110 S a nemzet megérté költőinek szózatát, felébredt a végzetes álomból, mozgolódni kezdett neki bátorodott, felemelte tiltakozó szavát a bécsi udvar s különösen a gyűlölt Metternich önkénye ellen, követelte az országgyűlés összehivását I, Ferencz király engedve a jogos kívánalmaknak 12 évi szünetelés után összehívta az 1825-iki pozsonyi országgyűlést s evvel megkezdődött Magyarország reform-korszaka s a nemzet bálványozott vezére Széchenyi István gróf, a »legnagyobb magyar« lett. —- »Hitel« c. politika műve valóságos forradalmat idéz elő a szellemekben. Hires végszavai: »Magyarország nem volt, hanem lesz« gyújtó hatással hangzottak el »a négy folyam és három bérc honában «.

1) »Stádium« c. müvében az országgyűlés legsürgősebb teendőit tiizi ki 12 pontban. Ezek közt van: az ősiségi jog eltörlése, a törvény előtt való eg}

7enlőség, a mindenkire kiterjedő birtokszerzési jog, a vámok kiterjesztése a nemesekre, a jobbágj^ok millióinak felszabadítása, a magyar nyelvnek országos, közigazgatási és törvénykezési nyelvvé emelése stb.

2) Széchenyi javaslatai némi ellenhatás után meghódították az egész nemzetet, mindenki az ő szavát leste A legnagyobb magyartól a vezérszerepet nem sokára a népszerűbb Kossuth veszi át, mellettük szerényen megvonulva munkálkodik : Felsőbüki Nagy Pál, Deák Ferencz, Eötvös József báró s a többi hérosza e dicső kornak. 1) Arany: Széchenyi emlékezete. 2) V. ö. Beöthy Zs. Képes magyar irodalom tört. II. k. 310.