Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1897

Yt élők közül is hány hiányzik ! Pály évek óta alig ad valamit; Kalocsay, Rudnyánszky nevével legujabban épen nem, Csicsákyéval, Kálmánéval csak nagy ritkán találkozunk; Kisfaludy tartalmas, Arvay Sándor magas szárnyalású költeményeit is hiába keressük. Mennyi szép tehetség s mennyi néma ajk! Az egy Kemenes clZ. 3; kit felráztak a mozgalmas idők az idősebb dalnokok közül ; minden ódája egy-egy viharszózat a népek csatájáról, mely ébreszt és éltet, int és lelkesít. íme egj-ik fősajátsága legújabb vallásos költészetünknek ; művelői majd mindnyájan az ifjúság forrongó korában. Innen magyarázható, hogy fő- s majdnem kizárólagos iránya a líra. A mai izgalmas kor lázas lüktetése, saját szívverésük hevületbe hozza őket, megtermékenyíti fantáziájukat s bő aratása van a lírai műfajoknak ; de, hogy a kor méhébe tekintve egy-egy hatalmas szatírát, erkölcsös alapon álló komédiát alkotnának meg : arra épen ifjúi hevük nem alkalmas. Megérzé ugyan szivük a mai élet és társadalom forrongását, de meg nem érté ; hiányzik hozzá a tapasztalás élesítette sasszem, mely biztos, átható tekintetet vetne az érzelmek, eszmék, törekvések mai modern kaoszába. így történhetik meg azután, hogy mivel vallásos költőink a drámai műfajt úgyszólván teljesen mellőzik, hovatovább kivész belőle az erkölcs és eszményiség, sőt a kereszténység legszentebb tanait is elferdítve hozza a deszkákra; pedig méltán}

Tos volna, hogy eme, az emberi élettel legszervesebb összefüg2