Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1895

8 megye egyik főbirtokosa sajnosán tapasztala; miért is 1765-ben Nagv-Kanizsán egy nagy gymnasium alapítását eszközlé. A jó példa követőre talált Festetics Pál grófban, a val. b. titkos tanácsos s a magyar kir- kamara alelnökében, ki a közjó előmozdítására törekvő nemes szive hajlamát követve, úg}^ saját jobbágyai, valamint a megye fiatal nemzedékének szellemi elmaradottságán lendíteni kivánván, 1772-ben Keszthelyen gymnasiu.mot alapított. Az általa saját költségén berendezett három osztályú gymnasium ugyanazon évi nov. 12-én a a szt. Lélek ünnepélyes segédül hívása után az úgynevezett „vörös iskolába",

1) a Ferencziek zárdája átelleni épületébá helyeztetett,

2) a tanítás a >) Jelenleg az elemi fiú-iskola épülete, „vörös-iskola" elnevezését onnan nyeré, mert külseje jó ideig téglavörös szinüre volt meszelve. *) A szent Ferencziek templomának és zárdájának alapítója Laczkovics vagy másként Laczfy István Horvátország bánja és Magyarország nádora volt, ngyanaz, kit Zsigmond király a nikápolyi szerencsétlen ütközet ntán a körösi országgyűlésen pártütés miatt lefejeztetett. E mellett tanúskodik a templom szentélyében levő sirbolt felirata: „Hic est sepultnra Magnifici Viri Domini Stephani Vajvodae, ac Palatini Regni Anno Domini millesimo trecentesimo nonagesimo septimo." Az igaz, hogy hazai történeteink a körösi országgyűlést 1398-ra teszik, de az időszámításban fennforgó zavart Karácsonyi János dr. a Turul 1886. évfolyamában tisztázza. Különben ide vonatkozólag lásd bővebben Laczfy István életrajzát Bonoz József keszthelyi segédlelkésznek ezen évben megjelenendő monographiájában. •I