Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

67 kezdve akarta Lessing tárgyát feldolgozni. Codrus, hogy el ne mulaszsza a kedvező alkalmat fiatal életét hazájáéit feláldozhatni, ismeretlenül az ellenség táborába megy. Azon ürügy alatt, hogy ő mint megarai az atheneiek ellensége, meggyőzi a dór hadvezért, hogy az atheneiek megvesztegették a jósdát. így a jósda oly feleletet adott, mely a dórokat arra kényszeríti, hogv ellenségeiket kíméljék. A hadvezér el van határozva a csatára, de a sereg ellenáll és Codrust egy katona megöli. Lessing levele szerint ez lett volna a darab vázlata. Codrus tehát és Brutus a megszabadított Rómában rokon jellemek lettek volna ós mint az előbbi darabban, úgy itt is Lessing szerint „az lett volna a művészet, hogy Codrus személye mindig előtérben legyen, s hogy az álarcz jellemén és nemes eltökélósén csorbát ne ejtsen."

1) Ezen eszmék ós reflexiók arra bírták Lessinget, hogy 1758-ban „Kleonnist" tervezze. A terv nem valósult, csak egynehány jegyzet és kivonat van meg Lessing forrásaiból (Justinus, Strabo, Orosius stb.) és a cselekvő személyek névjegyzéke. A tárgy a messinai háborúból van véve, Euphaes Messene királya megsebesült és fia Demaratus vezeti a sereget csatára. Eddig jutott Lessing azon három jelenésében, melyeket ismerünk. Az apa aggodalma, a kínok, melyeket az öreg oroszlán végigszenved egyetlen fiának fiatal i) Lessing levele 1758. febr. 18. 5*