Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

29 Lessing e töredékeire vonatkozó irodalom egyelőre még csak azok kiadásaira ós az általam is forrásul használt Alex. Tragl „Uber Lessings dramatische Entwürfe, Pláne und Fragmente" czímű értekezésére szorul, mely a Böhmisch-Leipai 1882. évről szóló értesitőben olvasható. Boxberger is érezte e téren a pangást, mert említett ós leg­újabban szerkesztett Lessing kiadásában 1) is meg­jegyzi, hogy sok dolgot kell még tisztába hozni, amik főleg ezen töredékek időrendben való egy­másutánj clTclj cl fordítások eredeti szövegére, eredeti feldolgozásainak és vázlatainak forrásaira vonat­koznak. Azért tehát joggal remélhető, hogy egyesek az irodalommal foglalkozván, ezen a téren is működni igyekezzenek. Czélom nem is az, hogy e töredékek chrono­logikus egymásutánját kutassam, meglehetősen időrendben következnek egymásután az említett kiadásokban, s ha pl. a legújabban megjelent (xoedeeke irodalomtörténetét tekintjük, az eltérés oly kevés, hogy a chronologiát illetőleg igen csekély kételyek merülhetnek csak fél. Lessing ezen hagyatékának időrendje körülbelül ez volna : 1747. Hannibal. 1748. Griangir, Der Leichtglaubige. Die bey­derseitige Überredung. Die Matrone von Ephesus. 174!). Catilina. Der Freigeist. Tarantula. Sámuel Henzi. Weiber sind Weiber. '.) Deutsche Nafcionallitteratur. (.í. Kürsehner) III. Th. II. Abth. Lesnings Werke. R. Boxberger.

Next

/
Oldalképek
Tartalom