Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

46­mula egy neme az Írásbeliségnek és nem tartozik a lényegéhez az ünnepiesség. Azonban a praetorok a bíróhoz intézendő uta­sítást nem szerkesztették egészen újból minden egyes esetben, hanem arra törekedtek, hogy a jogok mindazon osztályai és fajai számára, a me­lyek eddig a legis actio szerint kerültek a bíró­ság elé, vagy a melyek akár a törvényhozás, akár a jogtudósok részéről általános érvényüeknek is­mertettek el, ezentúl állandó keresetmintákat szer­kesszenek és azokat az edictumaikban közzé tegyék. De ez nem akadályozta őket abban, hogy a fel­merülő szükségletekhez képest új keresetmintákat is szerkeszthessenek vagy az adott körülmények szerint a már létezőket is módosíthassák. Ennél­fogva a formulák részei lehetnek rendesek és rend­kívüliek. A formulák rendes részei: 1. A demonstratio megnevezése a per ke­letkezési okának, a mit manapság a keresetlevél történeti részének nevezünk. 2. Az intentio a felperes azon igényének előadása, a melyet a kér­déses perben itéletileg megerősíttetni kiván. Ez a mai keresetlevél kérelmi részének felel meg, mely egy formulából sem hiányozhatott. 3. Az a d i u­dicatio a praetornak azon utasítása, mely szerint felhatalmazza a bírót, hogy az eddig közös dolgot egészben vagy részben, teherrel vagy a nélkül a peres felek egyikének Ítélje oda, tehát dologi jogot állapítson meg. Ez csak az osztozkodási perekben fordult elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom