Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

A bíráskodás helye és ideje. A peres félek a magistratussal és a bíróval szóbelileg és teljes nyilvánosság mellett tárgyaltak. E végből a bíráskodás színtere a népgyűlési hely (comitium) vagy a köztér (fórum) volt. A praetor itt a szabad ég alatt a félkörű emelvényen (tribunal) hivatalos széken (sella curulis) ülve a tanácsosai és a szolgák körében a közönség előtt hallgatta ki a feleket, a kik az emelvény lépcsőjén állottak. Nem jelentékeny ügyekben a kihallgatás csak sík földön (de piano) vagy éppen út közben (in transitu) történt. A bírák alacsony padokon (subsellia) ülve szintén nyilvánosan tartották meg a tárgyalást és közvetetlenül szerezték be a felektől a tudnivalókat. Az egyik félnek szóbeli állításaira mindjárt következett a másik félnek czáfolata. A bírák tehát köz vetetlen szemléletből ismerték az ügyet, melyet a nyilvánosság ellenőrizhetett. Augustus császár után díszes nyilt csarnokokban (basilicae) bíráskodtak, majd pedig termekbe (auditoria et tabularia) vonultak, de a tárgyalás és itéletkihirdetés még akkor is nyilt ajtóknál ment végbe. Kr. u. a- negyedik században a szóbeliségtől lassankint átmentek az Írásbeliséghez, a mivel