Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1891

— 138 — 5. §. Az 1883. XXX. törvényczikk 26. §-a akként módosíttatik, hogy azon gymnasiumi tanulók, a kik a »görög uyelv és irodalom* helyett a jelen törvény 2. §-ában megnevezett tantárgyakból nyertek rendes oktatást, habár le is tették az érettségi vizsgálatot, a tudomány egyetemek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira (s a tanár-képző intézet ugyanezen szakosztályára) nem bocsáthatók. Ha azonban a »görög nyelv és irodalom <-ból pótló érettségi vizsgálatot tesznek, az 1883 : XXX, törvényczikk 26. §-a 2-ik bekezdésének a reáliskolai tanulókra vonatkozó rendelkezése rájuk nézve is érvényes. Megjegyzés. Az 1883. évi XXX. törvénycsikk 26. §-a következőleg szól : »A gymnar.iumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákba való felvételse, a reáliskolai érettségi vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudományegyetemek mathematika-természettudományi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára) s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jogosít. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumban a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják : az egyetemnek orvosi és jogi karára ; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják : az egyetemnek bármely karában felvehetők.« Az 1890. évi törvénczikk 5, §-a tehát az 1883. évi törvényczikk 26. §-ának consequcntiájául tekinthető. Minthogy az új törvényt némelyek félreértik, meg kell jegyeznünk, hogy azon tanulók, kik nctn a görög nyelvből, hanem a helyette megszabott tantárgyakból teszik le az érettségi vizsgálatot, ha a papi pályát választják, csak az egyetemi t h e o 1 o g i a i facultásra nem mehetnek, d c seminariumokba vagy más hit-