Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 7 3— karácsonyi énekét mely kéz forditá honi nyelvre és mely ajak énekelte ? Mióta a római breviáriumba fel­vétetett, lángoló érzéssel dalolja a Krisztus papja e gyönyörű Máriadalt : Castae Parentis viscera Coelestis intrat gratia : Venter Puellae bajulat Secreta. quae non noverat. Dorntis pudici pectoris Templum repente fit Dei : Intacta nesciens virum Concepit alvo Filium. Szóljunk a Mária cultus más megnyilatkozásairól? A tiszteletére épitett templomokról, képekről, szobrok­ról ? Vagy Constantinus Pogonatus libegő hadi zász­lóját csodáljuk-e, melyen Mária képe, a keresztények segitségének alakja látható ? Heraclius bizalmát, Jus­tinián hitét, Nicephorus Phokas odaadó tiszteletét csodáljuk-e, kik a Mária tisztelők koronás vezérei ? A keleti és nyugati római császárság Vesta templomai helyébe épitett templomok, a sz. Szűz tiszteletére szentelve mit jelentenek ? Vagy Róma szólaljon-e meg, hogy Konstantinápoly tántoríthatatlan Mária cul­tusát bizonyitsa ? A római S. Maria Maggiora Liberius pápa által (f 866.) épittetve, a pantheon helyén épült s. Maria ad martyres, a s Maria Transportine, s Ma­ria in Via Lata, a s. Maria in Cosmedia, s Maria in Capitolio stb. egyházak mind azt bizonyítják, hogy a kultus szolgálatára készségesen állott a művészetek minden neme : az épitészet, szobrászat, zene s költészet. Bennünket kiválóan ez utóbbi érdekel. Mint di­csőiték dalokkal az istenanyát az első ker. századok­ban, kiknek lelkében fogamzott meg s kinek ajkán zendült meg ének Mária tiszteletére ? A keleti egyház Mária énekeit és hymnusait többnyire nagynevű szentek irták, minők voltak : da­maskusi János, ki Mária menybemenetelét éne­kelte meg. Sz. József hymnusköltő (f 883.) Mária születését, templomba lépését, kimúlását s mennybe

Next

/
Oldalképek
Tartalom