Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889
— 6 — oltó bold. asszony ünnepe 1) a Kisasszony ünnepe, szept. 8-án, melyben még Photius patriarka is, a görög egyház szakadás okozója a többi ünnepek gyökerét, megváltásunk kezdetét, bukott ős szüleink örömnapját látta. Megemlíti a sz. áldozatnak az istenanya tiszteletére való bemutatását is, kinek, szerinte, — nagyobb dicsőítése a sz. Fia önkéntes fájdalmairól való megemlékezés. Mindjárt a kereszténység első századaiban találkozunk még Mária fogantatásának (decz. 8.) és Nagyboldasszony (aug. 25.) ünnepeivel. A kultus speciális jellege tehát abban nyilvánul, hogy ez ünnepeken a sz. áldozatot Mária tiszteletére ajánlják fel, — s ez áldozat bemutatása alkalmával a Máriát dicsérő hymnusok hangzanak fel a karban, (chorus). Melyek voltak azok, ki tudná megmondani ? . . . Minő nyelven zengték . . . feleljen reá a nép, a melynek lelke viszhangja volt ! Hogyan dicsőité őt az egyszerű hivő, a munkában kifáradt férfi, a reszkető az öreg mormoló ajakával, a gyermek gagyogó énekével, a gyermekét kezén tartó anya, a rongyokba burkolt koldus, az önmagát megtagadó s jólétnek örvendő gazdag . . . sejthetjük-e ? Hacsak a buzgó egyház férfiú égbe röppenő lelkének gazdag költőiségéből eredő énekét nem adta e nép ajakára ? Vagy talán ő maga zengte csendes éjjelen a kripták s katakombák üregében ? Hogy csak a hivők keblében leljen viszhangot s a boltozaton keresztültörve e gyenge unisono is feltörjön a Magasságbeli elé ? .... Ki tudná megmondani, hogy S e d u 1 i u s (f 430 köi-ül) az alexandriai vagyis húsvéti krónika márcz. 25-ét mondja azon napnak, mflyen a kath. egyház régi hagyomány szerint azt ünnepli, ép ugy a szt. Jeromosnak tulajdonított Martyrologium. Az V. századból több szent beszéd maradtfenn ez ünnepre, nern számitvaa szt. Ágoston (Sermo 118. in nativ Dom. Tom. V. 889. 1) n. sz. Leo s Chrysologus Péternek tulajdonitottakat, valamint Proclus, seleuciai Vazul (De nativ. Dom. Sermo de Proleg. Efrem 3 görög latin kötete 63 1) és bostrai Antipatevéit; a későbbi időkből Sophronius, jeruzsálemi Herychius. c-etai András, damaskusi János, Germanus patriarka és VI, Leo császár (t 912) szolgálnak nekünk ilyenekkel.
