Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 4 — anyát bekövetkezett haláláig. Hogy ez mikor történt, hiányzanak hiteles adataink. Annyi bizonyos, hogy az egyház elterjedésének első századaiban a megdicsőült sz. Szűznek mennybe fölvételét hitte, sőt ennek emlékére ünnepet ült — és pedig már igen korán augusztus 15-ikét. Néhány tudós ugyan azt mondja, hogy a Mária menybe menetele felőli első tudósítás hamis bibliai iratokban található ; csakhogy nem tudják bebizonyítani, hogy ezek voltak volna a szt. atyák — kik ez ünnepet elfogadták — nyilatkozatainak első forrásai ; hogy a régi egyházi imák ezekből származtak ; ezen felül nem alaptalan mindaz, mi azon kéteshitelü iratokban található, sőt annak nagy része régi hagyományból van meritve és másfelől is támogatva, mint pl. Mária neveltetése a templomban, miről damaskuti János és a későbbiek előtt nissai sz. Gergely (f 395 körül) tesz tanúságot. Hogy azonban az Isten-anyához ép ugy, mint a Megváltó személyéhez mondakör fűződött s hogy a Jézus gyermekségéről szóló álevangeliumok mellett találkoznak Máriáról is olyanok, melyekben méltósága és tisztasága emeltetik ki, csodálatra méltó halála adatik elő, az csak bővebb bizonysága ama tisztelet régiségének s bensőségének, melyben Mária már az ős egyházban mindenkor részesült. A speciális Máriacultus az egyházban magában más alakban is nyilvánult : az istenitiszteletnek Máriára vonatkozó részei által. Legrégibb feljegyzésekből s a szt. atyáknak authenticus irataiból tudjuk, hogy a keresztény egyházban az istenitiszteletre vonatkozó alap felosztások kezdetben is megvoltak s századok lefolyása alatt bővülve, tökélyetesedve s a hit élet benső áhítatának kifejezéseiben gazdagodva állapittattak meg a szertartások ugy, mint napjainkban használtatnak. Maga az Isten tisztelete egyszerűbb formákban nyilvánult, mint ma,