Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 30 3— költészethez, — a klastromi irodalom sokat termelt külföldön is, nálunk is s a Mária kultusért lángoló Ferencrendiek igyekeztek Mária-hymnus fordításaikkal elárasztani a katholicizmust, — de ki tudná megmondani, hova lettek e forditások, hova az esetleg irt eredeti hymnusok ? Hiszen e századok alatt születtek meg a latin Mária-hymnus forditások a külföldön is. A német müncheni codex, a codex germanicus elég hymnus fordítását tartotta fenn e korban. Az »Ave maris stella,« a »Gaude Sion« »Ave praeclara maris Stella,« »Salve mater«, »Stabat mater,« »Uterus virgineus« stb. fordításait. Laufenburgi Henrik, e jeles egyházköltő mennyire igyekezett a szent Szűz dicséretét nyilvánossá tenni. Riederer, a Regina Coeli, Recordare, Salve Regina, Magnificát stb. fordítója nem egy hymnust, adott az 1542-ben megjelent Hymniarius számára, a mely tele van a különböző latin forditások szebbnél-szebb darabjaival. Francziaország nemes vetélkedésben állott Olaszország költőivel, az egyik szorgalmasan igyekezett átültetni nyelvére a Boldog Asszony hymnusait, a másik nemzet fia eredetiekkel igyekeztek őt a vetélkedésben felülmúlni. Ily hatás alatt nemzetünk vallásos irodalma sem maradhatott hátra. Igaz ugyan, hogy a kolostorok csendes lakói észrevétlenül munkálkodtak, — a könyvnyomtatás ismeretlen lévén, csak lassan szivároghatott át egyik nép irodalmi terméke a másikhoz, de a kath. világ folytonos összeköttetésben áll a föld minden népével, Olasz és Francziaország szerzeteseinek buzgósága nem hagyhatta érintetlenül s tétlenül Mátyás korának a renaissance hatása alatt élő magyar egyház szerzetesnépét sem. S e lelkes buzgóság csakhamar élénken nyilvánult, midőn a könyvnyomtatás hazánkban is meghonosult.