Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 25 — 0 dilecta praeelecta Fer solamen miseris Claritatemque perfectam Confer quain desidero ; Revoca errantem Ad viam veritatis — Ad te exlamantem Gemma castitatis Templum sanctae trinitatis. Oh szerelmes sziz Mária 1 Aggyad nekönk mit kérünk, Hogy lehessünk menyországban Istennek mind szentivei: És hozzad az útra Tévelgó bünösököt Az kik hozzád biznak, S/izeknek virága Szenthárom-ágnak temploma! Ezt a bemutatást megérdemli a különben most már használatban nem igen levő hymnus, mint egyike a sikerültebb s könnyen gördülő daraboknak. A Cornides codex gg. lapján megtaláljuk az «Ave regina coelorum» fordítását is, melyet János pármai szerzetes szerint (1249.) a szt. Ferencz rendiek kezdtek a completorium után énekelni antiphona s nem hymnus gyanánt, ámbár hymnus számban is jöhet,mit a magyar forditás is bizonyít, meg az, hogy énekelték. Az énekgyüjtemények közül csak az ujabbak közlik, a régebbek közül egyikben sincs meg Eddig említett hymnusainkat a codex irodalom tartotta fenn, ezek nélkül — mert speciális feljegyzéseink nincsenek — alig tudnók mily alakban nyilvánult őseink buzgósága a Boldogasszony iránt. Mária hymnus irodalmunknak egyik legrégibb, legbecseseb gyűjteménye a »Magyar Benigna imakönyve, mely Festetich codex néven ismeretes.*) Tulajdonképen nem egyéb, mint az Officium parvum Beatae Marine Virginis magyar fordítása. E codex alapján koczkáztattuk meg fentebb ama véleményt, hogy a nép az éneklésből ki lévén zárva, csak néma tanuja volt a kar felhangzó imáinak és énekeinek Közbe-közbe azonban beleszólt az énekbe különösen az imák s a hymnusok végén, mikor az *) E helyt kötelességemnek ismerem, hogy gróf Festetich Tassilo ur ő méltóságának köszönetet mondjak azon szivességeért, hogy nagybecsű könyvtárában a kutatást s a kódexek tanulmányozását s használatát megengedni kegyes volt. A Festetich codex ismertetése is az ő nagylelkűsége folytán lehetséges.